Magyarország ötödik legnagyobb városa Pécs. A nagyjából kétezer éves település Zsolnay porcelánjairól és török emlékeiről híres, de ez csupán kettő a számtalan dolog közül, amiknek köszönhetően Pécs történelmi és kulturális szempontból is az ország egyik legjelentősebb városa.
Röviden Pécsről
Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja volt.
A program 4 kulturális beruházásra épült: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészítették közterek és parkok újjáélesztése, amelyek mind az Európai Unió társfinanszírozásában valósultak meg. A megtisztelő cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban. Új, modern szállodák, bevásárlóközpont és irodaházak épültek.
Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában.
Az eredetileg rómaiak, majd később a törökök által is lakott város idézi a legjobban a mediterrán hangulatot országszerte. A római romok és múzeumok mellett temérdek más látnivaló is található itt.
Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház
A 11. században megkezdett, majd a következő században befejezett Pécsi székesegyház évszázadok óta Pécs egyik legfontosabb részét képezi. Az épület a magyar történelem fontos szimbóluma. A 16. században török mecsetté alakították át, mielőtt végleg visszanyerte volna státuszát a keresztény vallás szentélyeként. Az épület magán viseli a Magyarországban lezajló kulturális változások emlékeit. A pécsi székesegyházként is ismert épület fölé négy 60 méteres torony emelkedik, és kétségtelenül a város egyik leglenyűgözőbb alkotása – a belső részről nem is beszélve, ahol Székely Bertalan híres freskói csodálhatók meg.
Ókeresztény Mauzóleum
Pécs városát a rómaiak alapították, azonban ekkor még Sopianae néven működött. A római kor magyarországi hagyatékai közé tartozik egy itt található keresztény temető, amit a mai napig gyakran látogatnak az emberek. Az Ókeresztény Mauzóleumot az UNESCO világörökség részévé nyilvánították építészeti és kulturális értéke miatt. A romokat 1975-ben fedezték fel, és azóta megállapították, hogy valamikor az időszámítás kezdetétől számított negyedik században épülhetett. A temetkezési kamrák egy részletesen díszített dupla sírnak adnak helyet, és néhány érdekes falfestmény is megtekinthető bennük.
Gázi Kászim pasa dzsámija
Ez az 1543 és ’46 között felhúzott épület Gázi Kászim pasa nevéhez köthető, aki a török megszállás alatt építette ezt a tekintélyparancsoló épületet. 1868 óta a keresztény vallás gyakorlására használják, és az ehhez szükséges átalakításokat is elvégezték benne. Az épület külsejét azonban nem módosították, így tökéletesen megőrizte a közel fél évezredes stílusát. A dzsámi az oszmán birodalom jellegzetes stíluselemeit tartalmazza. A látogatók még a Koránból idézett részleteket is megtalálhatják itt-ott a falakon. Az épület egy igazán különleges kategóriába tartozik, hiszen egyszerre tartalmazza az iszlám és (az átalakítások óta) a keresztény vallás elemeit is. Ezt többek között a kupola tetején díszelgő félhold és kereszt is jelképezik.