Újabb és újabb dolgok derülnek ki az Országházról. Azt hihetnénk, hogy egy épület, mely már több mint 100 éve áll és tényleg minden nap láthatja az ember a televízióban, illetve olyan sok dolgot írtak már róla- legyen az technikai dolog, vagy csak „szimpla” érdekesség-, hogy már az az ember érzése, hogy ő is napi résztvevője az életének, szóval, hogy már nem lehet újabb részleteket megtudni.
Leglátványosabb budapesti épület lett
És persze kiderül, hogy mindez nem így van. Régebben hallottam egy tanáromtól, mikor is azt mondta: „Azért lettem irodalom és történelem tanár, mert az irodalom az változó, hogy mit kell tanítani, a történelem pedig állandó. Azóta folyamatosan változtatják a történelem könyveket…”
Valami hasonló lehet a helyzet a Parlamenttel is: hiába írtak már le mindent róla, született már rengeteg videó az érdekességeiről, akkor is kerülnek elő új dolgok. Ilyen ez a mostani helyzet is, mely cikkünk alapját adja.Nézzünk tehát most olyan dolgokat az Országházról, melyeket eddig mi sem tudtunk, de most megmutatunk mindenkinek:
1, A Parlament nagykapuja szinte mindig zárva van. Feltűnt már valakinek? Bennem is felvetődött már, hogy akkor mégis mikor van nyitva? Ki lehet nyitni egyáltalán, vagy csak egy dísz? Nos a válasz egyértelműsíti a helyzetet: csak akkor van nyitva a nagykapu, mikor a választások után az új képviselők bevonulnak (ez amolyan jelképes dolog ugye), ha a Házelnök úgy dönt, hogy ki kell nyitni, illetve ha egy külföldi állam elnöke látogatásra érkezik ide. A válaszból kitűnik tehát, hogy nem sokszor láthatjuk tárva-nyitva.
Tele van érdekességekkel a története
2, Sokszor látjuk, hogy az emberi kapcsolatok sajnos milyen nagyszerű dolgokat akadályoznak meg. Így volt ez régen is, de szerencsére itt nem kell végzetes dolgokra gondolni. Az Országház tervezője Steindl Imre és az építési bizottság vezetője Tisza Lajos nem ápolt éppen baráti viszonyt, a korabeli beszámolók alapján. Steindl sokat panaszkodott a sok felesleges feladatra és a vezető stílusára is. Érdekes, de a tervező végül soha nem láthatta művét egészben, mert a befejezés előtt meghalt.
3, Gyakran csak akkor tudjuk felmérni valami nagyságát, jelentőségét, ha a mai viszonyok között is megmutatjuk az arányait. Szóval az országra illetve annak költségvetésére akkora terhet rótt, mint ha majd húsz éven át minden évben finanszíroznia kellett volna egy új négyes metrót.
Csodálatos lett minden baj ellenére
4, Az tudta, hogy az épületet Steindl egy emelettel kevesebbre tervezte, mint ami végül megépült? És azt, hogy az eredeti színe az épületnek sárga lett volna az odarakott téglák miatt?
5, Felvetődött a kérdés Önben valaha, hogy hol is dolgoztak régen a képviselők, mielőtt megépült volna a Parlament? Nyilván nem egyszerre jött létre a kettő…Akkoriban még a magyar országgyűlés felső és alsó ház rendszerben működött. A felsőház a Nemzeti Múzeum Dísztermében, míg az alsó a Bródy Sándor utcában ülésezett.