A magyar táncházmozgalom a néptánc és a népzene újraélesztésének egyik legjelentősebb mozgalma Magyarországon. Az 1970-es évek elején indult útjára, és mára nemzetközi hírnévre tett szert. Ebben a cikkben megismerheted a táncházmozgalom történetét, jelentőségét és mai napig tartó hagyományait.
A magyar táncházmozgalom kezdetei
Az első fővárosi táncház ötlete a Budapesten működő Bihari Együttestől származik. Az ötletgazdák észrevették, hogy a nem koreografált táncok sokkal élvezetesebbek, mint a sokadszorra előadott koreográfiák. Így jött létre az elképzelés, hogy egy privát táncházat szervezzenek a budapesti táncegyüttesek tagjai számára. Ehhez azonban élő zene kellett, így került képbe a Sebő – Halmos duó, kiegészülve Éri Péterrel. Ők voltak az elsők, akik Bartók Béla "tiszta forrás" elvét követve autentikus népzenét játszottak.
Az első táncház
Az első táncház 1972. május 6-án került megrendezésre a Liszt Ferenc téren. A Sebő-Halmos duó és Éri Péter zenélt, a Bihari Együttes pedig házigazdaként vett részt. A rendezvény annyira sikeres volt, hogy az utcáról is sokan betértek. Ekkor alakult ki egy nézeteltérés: a Bihari Együttes privát eseménynek szánta a táncházat, míg Sebő Ferenc, Halmos Béla és Timár Sándor nyitottak a szélesebb közönség felé. Végül a Bartók Együttes vette át a táncházak szervezését, és nyitotta meg azokat minden érdeklődő előtt.
A magyar táncházmozgalom jellemzői
A táncházmozgalom különlegessége, hogy nem egy produkcióról van szó, hanem egy olyan szórakozási formáról, ahol a népzene és a néptánc eredeti formájában és funkciójában jelenik meg. A népzene és néptánc már nem ösztönösen hagyományozódik, hanem tudatos válogatás és összehasonlítás után kerül be a táncházak repertoárjába. A mozgalom résztvevői aktívak és öntevékenyek, nem csak passzív nézők vagy hallgatók. A táncházakban a magyar néphagyományok mellett a hazai nemzetiségek és más népek folklórja is jelen van.
A magyar táncházmozgalom története
A táncházmozgalom indulása az 1970-es évek elejére tehető. Az előzmények közé tartozik a Gyöngyösbokréta mozgalom (1931–1944), a Magyar Állami Népi Együttes megalakulása az 1950-es években, valamint az amatőr népi együttesek létrejötte. Az 1960-as években a Röpülj páva TV-vetélkedő is hozzájárult a népi kultúra népszerűsítéséhez. Kallós Zoltán erdélyi gyűjtései is meghatározóak voltak, az ő munkájának köszönhetően számtalan népdalt és balladát ismerünk.
A következő oldalon bemutatom a magyar táncházmozgalom intézményesülését és mai napig tartó hagyományait. Lapozz!