Azért volt erre szükség, mert tavaly lényegesen több súlyos baleset történt a Balatonon, mint a korábbi években. A balatoni vízi rendészet ötlete nyomán kielemezték az eseteket és a vízi mentők mentorságával új vízbiztonsági programot dolgoznak ki. Európában egyedülálló a Balaton hatszáz négyzetkilométernyi vízfelületének biztonsági rendszere, de a növekvő vendégszám (évente hárommillió ember fordul meg a tónál) a szélsőségesebb időjárás és a vízi balesetek száma újabb lépésekre sarkallta a program kidolgozóit. A tó 235 kilométeres partszakaszán csaknem kétszáz fürdőhely 776 strandlejáróján özönlenek vízbe az emberek egy-egy forró nyári napon. Emellett 104 kikötő és 17 ezer vízi jármű biztonságát is garantálni kell.

A tavalyi vízi halálesetek fele egészségügyi okokból következett be, alapvetően idős, beteg embereknél, azaz valójában nem vízbefulladásról volt szó. A második legfőbb ok a vízibicikliről leugrás felhevült testtel, bódultan vagy úszástudás nélkül, és a többi tragédiában is tetten érhető volt az egyéni felelősség.

Fontos még tudni, hogy egymilliárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre a balatoni katasztrófavédelmi rendszerek - köztük a viharjelzés - korszerűsítésére 2020-ig, tehát a munkának nincs még vége ezzel. A horgászok például kezdeményezték, hogy a teljes horgászszezon alatt legyen viharjelzés a Balatonon.

Egészen kiskortól kezdve kezdik az oktatást a szakemberek, mivel a Mentőöv program részeként a vízi mentők megkezdték az óvodás és kisiskolás, valamint a sportoló, vitorlázó gyerekek oktatását.

A program egyéb elemeit idén Siófok, Keszthely, Balatonfüred, Balatonfenyves és Révfülöp strandjain fogják tesztelni. Táblákkal látják el a strandi bejárókat, figyelmeztetve egyebek között a mederviszonyokra, valamint mentőeszközt kapnak a vízibiciklik és mentőmellényekkel látják el a kölcsönzőket. Ezeken a strandokon lesznek szóróanyagok, rendeznek vízbiztonsági eseményeket, flashmobokat is.