Bálint nap

A farsangi időszak szentje Bálint, szédülés, lelki nyomor, illetve nyavalyatörés ellen hívták segítségül a középkorban. Farsang időszakában, a pestisjárvány idején ütötte fel a fejét a tánctéboly – ekkor táncolták magukat betegre a népek, azért, hogy megszabaduljanak a pestistől, és a hozzá kapcsolódó nyomasztó élményektől. Ilyenkor minden táncolt, még a pap is ropta, a tömegpszichózis hatására viszont sokan nyavalyatörősek és lelki betegek lettek egy életre. A táncőrületet Szent Vitussal gyógyították, a lelki nyavalyák ellen pedig Szent Bálintot hívták segítségül. 

Bálint napi népszokások

Bálint napon a betegeknek illet böjtöt tartaniuk, de egyébként is éppen nagyböjt idejére esik ez a nap. Európa nyugati felén mégis inkább a farsang szentjének számít Bálint, hozzá kötik azt a hagyományt is, mely szerint a farsang a párválasztás ideje, de Bálint nem hiányozhat a karneváli maszkok sorából sem.

Bálint névünnepe február 14, az állítólagos Bálint a fennmaradt hagyományok szerint orvos és püspök is volt, aki 269-ben vértanúhalált halt hitéért. Alakba teljesen egybemosódott azzal a Bálintéval, aki ugyancsak szent püspök volt, és akinek kultusza Bajorországban, Ausztriában és Tirolban dívott.

Ezen a napon választanak pár a verebek, legalábbis így tartják Balmazújvárosban és Debrecenben egyaránt. Sok helyen segítenek a madaraknak, magokat szórnak nekik, hogy könnyebben egymásra találjanak. 

A népi hagyomány szerint, ha Bálint napján hideg, száraz idő van, akkor kiváló lesz a termés, de a madarakhoz is van még egy hagyomány: ha a verebek csiripelése messzire elhallatszik, akkor jó idő lesz. És még nincs vége, ugyanis ha a vadgalambok éppen ezen a napon térnek vissza, akkor az a közelgő tavaszt jelzi. A következő oldalon még több érdekesség vár a Bálint nappal kapcsolatosan, érdemes lapozni egyet!