Ma van 121 éve, hogy 1900 január 25-én megszületett hazánk egyik legsikeresebb írója, Fekete István. Fekete István méltán szerepelhetne a legnagyobb magyar írók között elbeszéléseivel, novelláival, valamint regényeivel. Legtöbben csak a Vuk című állatmeséjéről és a Tüskevár című ifjúsági regényéről ismerik, mint „mesélős bácsi”, pedig jóval több mindent tett le az asztalra. Születésnapja alkalmából nézzük is zseniális alkotásait!
Vadászból lett szépirodalmi író
Fekete István 1900. január 25-én született Somogy megye kis községében, Göllén. Nem titkolta gyerekkorát, hiszen sokat mesél a Cönde, illetve a Ballagó idő című műveiben róla. Sokat megtudhatunk a természet iránti szeretetéről, nem is csoda, hogy később híres vadász lett belőle, miután feleségével 1929-ben Ajkára költözött és gazdatisztként kezdett dolgozni. Később Kittenberg Kálmán, a magyar vadászirodalom egyik klasszikusa biztatására kezdett komolyabban foglalkozni az írással.
Első műve A koppányi aga testamentuma című regény volt 1937-ben, melyet két évre rá a Zsellérek című regénye követte. Ez utóbbi hatalmas áttörés volt az életében, ugyanis 1939 és 1944 között HÉTSZER adták ki több tízezer példányban.
Felmerül a kérdés: Ha ez volt Fekete István legsikeresebb könyve, miért nem szerepel a kötelező olvasmányok között?
Zsellérek
Hamar felkerült a neve olyan kiemelkedő szerzők mellé, mint Gárdonyi Géza. Több forgatókönyvet, elbeszélést, színdarabot, regényt és novellát írt egészen 1946-ig. A Zsellérek című regényével nem csak rengeteg rajongót, hanem ellenségeket is szerzett magának.
Tudni kell Fekete Istvánról, hogy kerülte a politikát műveiben ugyan, de a véleményét mindenről megírta, még a vörösterrorról is. Talán ezért is szerették annyira, mert őszinte és hiteles volt, emellett pedig istenhívő és rendkívül konzervatív. Ezen információk birtokában már nem is meglepő, hogy 1946-ban tiltólistára tette a kommunista rendszer a Zsellérek című mondhatni „bestseller” könyvét. Ezzel egy időre lezárult egy időre a pályafutása, ugyanis hiába alkotott egyetlen betűt sem publikáltak róla.
A proletárdiktatúráról és a bolsevizmusról írottak miatt az ÁVO (Államvédelmi Osztály) kegyetlenül megverte, melynek következtében az egyik szemének és a veséjének búcsút kellett mondania.
A rendszerváltást követően csak hiányzó lapokkal, de mára már teljes egészében elérhető.
„Jó lenne hinni. Jó lenne tudni, hogy valamikor ez az ország nem hivatalokból és parasztokból lesz, hanem emberekből. Egyfelé néző magyarokból.”
Lapozz a következő oldalra, mert nemcsak egy eredeti Fekete István Interjút mutatunk, hanem a, a Tüskevár film készítésének kulisszái mögé is betekintést adunk!
Forrás: Kép forrása: gaboolvas.blogspot.com, meselandia.tv