A bográcsgulyás a kedvencünk! A tűzhelyen főzve is finom, de a gulyásleves szabad tűzön főzve bámulatos! Akármikor meg tudnánk enni belőle egy jó nagy tányérral, csak egy szelet puha kenyér és egy kis csípős paprika kell mellé! Nézzük, a legtökéletesebb receptet hozzá!
Röviden a gulyás történetéről
A gulyás, közeli rokonaival, a pörkölttel és a paprikással szinte az egyedüli parasztételek, amelyek a 19. században a polgári és a nemesi konyhában teljes mértékben létjogosultságot szereztek. A magyar gasztronómia alapjait képező három ételfajta (sőt bizonyos szempontból idesorolható a halászlé is) története elválaszthatatlan egymástól, sőt a forrásokból nagyon sokszor az sem derül ki egyértelműen, hogy mely ételről van szó, ugyanis az elnevezések használata nem volt egységes, mint ahogy napjainkban sem az. A gulyás külföldön is az egyik legnépszerűbb magyar eredetű étel, amelyet igen sok országban ismernek Gulasch, goulash néven, bár elkészítési módjuk különbözik a „mi” gulyásunkétól. A gulyás hírnevét az utóbbi évszázadban elhomályosította a gulyásleves, amelynek történelmi szerepe, elkészítési módja egészen más, mint a pásztorok által készített eredeti gulyás ételé volt.
A gulyáslevest kifejezetten magyar ételkülönlegességként ismerik világszerte, s közkedveltségnek örvend mind hazájában, mind a külföldi konyhákban. Valóságos nemzeti jelképpé vált, a pulihoz hasonlóan társítják Magyarországhoz.
A gulyásleves a „valódi” gulyás távoli rokona, elkészítési módja inkább a paprikásra, pörköltre hasonlít. Kimondottan a polgári konyha szülötte. Legkorábbi említése1859-ből való, de valószínűleg félreértésen alapult: egy Komárom megyei község lakodalmi menüjében főételként említik, de ez a korabeli lakodalmi szokásokat ismerve lehetetlen. Az akadémiai Nagyszótár szóanyagában 1886-tól fordul elő állandó jelleggel. Egyre többször volt olvasható különböző forrásokban, a századfordulótól használata töretlen, s a gulyás alatt egyre inkább a gulyáslevest értették. Most pedig jöjjön a várva várt recept, amit a következő oldalon osztok meg veletek!
Hozzávalók
- 80 deka marhahús (lapocka vagy lábszárhús),
- 6 deka zsír,
- 30 deka vöröshagyma,
- 80 deka krumpli,
- 1 gerezd fokhagyma,
- 10 deka zöldpaprika,
- 10 deka friss paradicsom vagy 1 evőkanál paradicsompüré,
- só, pirospaprika, majoránna, köménymag.
Elkészítés
A finomra vágott vöröshagymát zsírban megfonnyasztjuk, rászórjuk a pirospaprikát, egy kevés vízzel feleresztjük, majd hozzáadjuk a kockára vágott marhahúst, az összezúzott finomra vágott fokhagymát, köménymagot, majoránnát. Megsózzuk, és fedő alatt, gyakori keverés közben addig pároljuk, amíg a leve elfő, vagyis az egész megpörkölődik. Ha párolás közben elfő a leve, egy kevés vizet öntünk rá, nehogy leégjen. Ha a hús majdnem puha, hozzátesszük a kockára vágott krumplit, a cikkekre vágott zöldpaprikát, paradicsomot, s annyi vizet, hogy ellepje. Ezután lassú forralással addig fűzzük, amíg a hús és a krumpli megfő. Végül csipetkét főzünk bele. Nyáron karikára vágott zöldpaprikával díszítjük a tetejét.