Budapset a kezdetekben

A mai Budapest területén eleinte két település, Buda és Pest terült el a Duna két partján. A reformkorban kezdődött igazán a fejlődésük, amikor az itt élő nemesek elkezdték felhúzni fényűző palotáikat. A Széchenyi család tervei között szerepelt a főváros feltámasztása, ez látható is a rengeteg építményen. A nevükhöz fűződik többek között a Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Széchenyi Lánchíd is. Ez nagyon imponálónak bizonyult a vidéki lakosok számára, így elkezdődött a betelepülés, amely által megsokszorozódott a város lakossága.

1830-ra az ország kereskedelmi központjává vált. 1838-ban árvíz pusztította el az épületek nagyrészét, viszont pár év múlva elkezdődött az újjáépítés, amely során kezdett kialakulni a főváros mai összképe. Ilyenkor kezdtek el egyre magasabbra építkezni, az eddigi egy-két emeletes házakat felváltották a 3-4 szintesek. A negyvenes években elérte a lakosság száma a 100 ezer főt, 1846-ban a vasúti közlekedés mérföldköveként megépült a Pest és Vác közötti vasútvonal. 1848-ra elkészült a Széchenyi Lánchíd, így az eddigi hajós közlekedés helyett már egy hídon is folyt a közlekedés.

Budapest az egyesítés után

1873 január elsejével Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejött Budapest, mint az ország fővárosa. Az egyik legfontosabb teendő a város tömegközlekedésének kialakítása volt. A városképet Párizsról mintázva gyűrűs úthálózat jellemezte. Létrejött a fogaskerekű vasút, felépült a Nyugati és Keleti pályaudvar. A nyolcvanas évek végére a németajkú lakosság nagyrésze nyelvet váltott, ebben az időben cserélték le az utcaneveket magyarra. A honfoglalás millenniuma alkalmából 1896-ban rengeteg esemény történt. Átadták a budapesti Nagykörutat, elkészült a Parlament kupolája, megnyitották a közönség előtt Európa első földalatti vasútját az Andrássy út alatt, illetve elkészült a mai Szabadság híd elődje, a Ferenc József híd.
 

Ha szeretnéd megismerni a főváros további történetét, akkor lapozz, mert a következő oldalon folytatjuk!