A film 1974-ben készült, és ez az évszám nagyban meghatározta a hangulatát, hiszen hagyományos állatmesévé vált volna, ha nem a magyar animációs filmgyártás fénykorában, valamint a szocializmus kellős közepén készült volna. Az előbbi miatt gyűltek köré a legnagyobb alkotók, és az utóbbi miatt próbáltak társadalmi és lélektani üzenetet is elhelyezni az egyszerű történet mögé.

Doktor Bubóról

Doktor Bubó (teljes nevén: Doktor Bubó Bubó) a bécsi orvosi egyetemen végzett orvos, aki szerint minden betegség pszichoszomatikus, azaz valamilyen lelki probléma okozza - így a címadó dal második sora: "A harcsa köhög, / a mókusnak reuma van, / és a pszichológus nem tud rajta segíteni, / csak a pszichológus". A tudós bagoly persze gyakran melléfog a találgatásokkal, de ez nem akadályozza meg abban, hogy a következő alkalommal hasonló következtetést vonjon le.

Doktor Bubo általános iskolai osztálytársa, Sólyom őrmester, aki az erdőőrségnél dolgozik, a társadalomkritika fő eszköze. Az őrmestert általában a "tartóztassunk le mindenkit, aki gyanúsnak tűnik" elv vezérli, de az, hogy küldönce, Ern Teknőc teknős, tehát lassú - és itt nemcsak a mozgására, hanem az eszére is gondolhatunk -, karikírozza ezt az erőszakos rendet.

Doktor Bubó mögötti tartalom

Bár a gyerekek ugyanúgy élvezni fogják a rajzfilmet a szórakoztató karakterek miatt, a mögöttes tartalom a felnőtteknek szól az erős nyelvi humor miatt, amit a fent említett kifejezések (brigád, csőrmester, erdőőr) is bizonyítanak. Az erdőben található a csonka bank is (amely nemcsak egy fatönkre épült, hanem az ügyfeleit is tönkreteszi), valamint az ügyészség, ahol az összes ügyész róka, vagyis róka.

Romhányi József, más néven Rymhányó, az összes szóviccért, valamint a Frédi és Béni kiváló fordításáért felelős. Nepp József olyan rajzfilmeket is írt és rendezett, mint a Szaffi, a Vili, a veréb és A rozsdamaró, valamint olyan tévésorozatokat, mint a Gusztáv és a Mézeskalács család. A Please Next társrendezője Ternovszky Béla volt, aki később A rozsomákos foglyot is rendezte.

A magyar animáció születése 1968-ra vezethető vissza.

Jankovics Marcell 1973-ban készítette el az első egész estés animációs filmet, a János vitézt, majd 1977-ben Dargay Attila Ludas Matyiját. Az amerikai-magyar koprodukcióban készült Hugo, a víziló (1975) Hugo történetén keresztül Zanzibár egzotikus világába kalauzolta el a fiatal nézőket. Ezzel egy időben több animációs sorozat is meghódította a gyerekek szívét. Ezek közé tartozott a Kukori és Kotkoda, amelyben Kukori lustasága idegesíti Kotkodát, és a Frakk, a macska nyávogása egy magyar vizsláról, aki ki nem állhatja Irma néni két macskáját, Lukréciát és Szerénkét.

Kérem a következőt! (1972,1973,1982) című rajzfilmsorozat akkoriban igen népszerű volt. Felnőtteknek szánták, de a gyerekek körében is nagyon népszerű volt, mert a benne szereplő erdei állatok a negatív emberi karakterek karikatúrái, és a főszereplő, Dr. Bubó, egy tölgyfa belsejében élő bagolyorvos próbálja kezelni a problémáikat.