A tájegység művészettörténeti és történelmi emlékekben az ország egyik leggazdagabb vidéke. A barokkot Budapest, Szentendre és Vác képviseli, Visegrád a reneszánszot idézi, míg Esztergom a magyar román kort képviseli. Ezek az adottságok a magyar történelem jelentős, korszakos emlékeit jelentik olyan tájképi és természeti környezetben, amelyek turisztikai vonzerejüket megtöbbszörözi.

Esztergom

Itt született I. István és 1000-ben itt koronázták királlyá. Az Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt, és mind a mai napig a magyar katolicizmus egyházi székhelye, az ország legnagyobb temploma a bazilika. Itt van még a Bakócz-kápolna, a reneszánsz művészet remeke, de itt őrzik az ország legnagyobb egyházi kincsgyűjteményét is. Az altemplomban búcsújáró hely alakult ki Mindszenty József esztergomi érsek hamvainak hazahozatala óta (1991). A Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb vidéki műtörténeti gyűjteménye, többek között itt őrzik M S mester műveit, és tt van még az ország legjelentősebb egyházi levéltára is. További látnivalók: Pilisszentléleki pálos kolostor romja, a Vadálló-kövek sziklaalakzatai, a Pilis barlangjai (Legény-barlang, Leány-barlang, Szopláki-ördöglyuk).

Dömös

Visegrádtól nyugatra található, I. Béla királyra itt szakadt rá 1063-ban a trón mennyezete. valószínűleg merénylet következtében. 1100 körül Álmos herceg, Könyves Kálmán testvére egy román kori prépostságot létesített. Könyves Kálmán itt vakíttatta meg Álmost fiával Bélával, mert a trón a saját fiának szánta. Látnivalók: a Rám-szakadék, és a település felett emelkedő Prédikálószék.

Dunabogdány

A település területén római castrum körüli városka volt. A romjai a mai napig láthatók a Szentendrei-Duna jobb partja mentén elterülő falu határában. A csendes nyaralóhelynek református temploma klasszicista elemekkel ötvözött, késő barokk kápolnái vannak. Hegyoldalából dácitot bányásznak (a Csódi-hegy lakkolitja). A következő oldalon még több csodával találkozhattok, érdemes lapozni egyet! 

Forrás: Wikipédia