A rég elfeledett legendás híd: Budapest Kossuth hídja

Pi

KÖVESS MINKET

FACEBOOKON

Mindenki ismeri és tudja, hogy milyen hidak is vannak a fővárosban. Azt azonban kevesen tudják, illetve emlékeznek rá, hogy volt itt egy olyan építmény is,mely nélkül ma lehet, nem tartanánk itt. Tudd meg, hogy melyik is ez a híd.

Aki a fővárosban él pontosan tudja, hogy milyen hidak vannak itt, hiszen mindegyik fontos szerepet tölt be az életünkben. Ezeken ekeresztül mehetünk át a másik oldalra, nélkülük minden nehezebb lenne.

Lánchíd, Margit híd, Szabadság, Erzsébet, Kossuth …
Kossuth-híd? Gondolhatja az olvasó. Igen! Ez az az átkelő, melynek helyét ma már csak egy-egy emlékkő őrzi az egykori helyén, mind a két oldalon.

A II. világháború után a főváros a bombázások után híd nélkül maradt, hiszen ezek az építmények stratégiailag mindig is fontos szerepet játszottak a történelem során. Nem csak Magyarországon, hanem máshol és már régen is tudták, hogy a védekező csapatoknak, visszavonuláskor ezeket kell először megsemmisíteni, hiszen ezzel az ellenséget lassítani tudják. Nálunk ez esetben a visszavonulást választó német csapatok tették meg.

hirdetes
hirdetes

Szóval a háború után gyorsan kellett valami, hiszen a közlekedésnek működnie kellett. Ezek általában pontonhidak voltak. A dunai jégzajlás miatt ezek nem lehettek végleges megoldások, így valami újat kellett építeni.

Ez lett a Kossuth híd, amely a Kossuth tér és a Batthyány tér között állt. 1946-tól 1960-ig állt. Akkor vonták ki a forgalomból mikor a Szabadság hidat átadták. Érdekesség, de igaz, hogy eddig az időpontig ez volt az egyetlen, egész évben üzemelő fővárosi átkelőhely.

Egyfajta szimbólum volt, hiszen ez volt az első jelentősebb beruházás. Az újrakezdés szinonimája volt. 7(!) hónap alatt épült fel, a hozzá szükséges vasat a háborús törmelékekből állították elő. Teherbírása eleve korlátozott volt, sőt egy idő után a nagyobb buszok nem is mehettek át rajta.

Eleve nem tervezték hosszú élettartamúra, hiszen az acél mellett fa is volt az építőelemek között, bár 1954-ben mindent avélra cseréltek benne. 1957-re viszont annyira elhasználódott, hogy be kellett zárni. A 2x1 sávos, az autók számára 7 méter széles úttest mellett a gyalogosok egy 3 méter széles járdát kaptak a hídon. Nem volt hosszú életű, de nagyon fontos és hasznos volt a város számára. Nélküle lehet, hogy nem tartana itt a főváros ahol manapság tart.


Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Szótár

Maros

Maros: A nagy magyarországi folyók egyike. Maros folyó Közép-Európában, a... Tovább

Bujtor István

Bujtor Balázs Béla-díjas magyar színművész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer.... Tovább

Tovább a lexikonra