Sajnos a legtöbb igazán érdemleges és élvezetes régi húsvéti szokások már kihalóban vannak, de azért még néhány elemét megtalálhatjuk ebben a rohanó világban is. Ha nem is az egész falu leányait, úgy mint réged, vödör vízzel szép ruhában a szép ruhájukat és a szépen fonott hajukat is, de még a rokonságunk leányait szerencsére locsoljuk.
Ami az oktatást illeti, nem fektetnek túl nagy hangsúlyt a húsvétra, sem arra, hogy igazán megismertessék a húsvét régmúltját a gyerekekkel. Az ovodákban és az iskolában is készítenek néhány húsvéti dekorációt a gyerekek az ünnepre készülve. A pirostojások helyett már csokitojásokat kapnak a fiúk és vicces, de sokszor már primitív locsolóversek sorát olvashatjuk az interneten is.
Mit is ünneplünk Húsvétkor?
A keresztények Húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünneplik. Jézus magára vállalta az összes ember bűnét, és a kereszten meghalt értük. Ezáltal megváltotta minden ember bűnét. Harmadnapon feltámadt, urrá lett a halálon. Ez azért eléggé okot az ünneplésre, nem gondolod?
Elkezdődik a 40 napos böjt. Ezt már kevesebben merik manapság bevállalni. A negyvennapos böjt amikor is nem lehet húst enni, csak zöldséget, gyümölcsöt, kenyeret és vizet, Jézus sivatagi böjtjére emlékeznek, ami az önmegtartóztatásra tanít. A húsvét előtti böjtöt később más vallások is átvették, pl. a 40 napos ramadámmal a muzulmánok.
Húsvét vasárnap reggel a misén megszentelik az ételt és azután újra lehet enni mindent. Kezdődhet a lakoma, a mulatság, ünneplés. Végül a húsvéti ünnepek a Pünkösddel zárulnak.
1976, Porcsalma – Lehel út, az Istenszülő oltalma görögkatolikus templom kertje. Húsvéti ételszentelésre várakozók.
(kép: Fortepan 141530)
És milyen volt régen a húsvét? Nézd meg a videót róla!