Hogy indult el Szalóczy Pál az élet útján? Azonnali sikerrel!
 

Aztán uzsgyi bele a sűrűbe, az élet forgatagába és ő „csak jött és jött” aztán a villamoson is megszólalt, ellentmondást nem tűrően, az Etele tér következik. Aztán le a metróba, némi lökdösődés, tülekedés, de a hang megnyugtat, mintha fentről, a magasból jönne: „kérem, vigyázzanak, az ajtók záródnak…” Ismerős, igaz?  És ha valaki, valamelyik pályaudvarra sietett, naná, hogy ott is őt hallotta. „Gyorsvonat indul a harmadik vágányról. A vonat Szeged felé közlekedik, a vágányok mellett kérem vigyázzanak!”Az a utánozhatatlan basszus bariton. Szalóczy Pál szerencsére azóta sem ment ki a divatból. Nagyszerű ember. Az édesanyja egy nagyon kedves és aranyos, figyelmes asszony, aki 1945-ben hozta világra a később híressé vált fiát és nagyon megszenvedett szülés közben. Tudniillik, hogy Palkó ötkilós bébiként jött a világra és amikor meglátta a babát a szülészorvos, nevetve csak annyit mondott: „Gratulálok anyuka, büszke lehet, erre a tündére elefántbébire…”

Csoda-e, ha már csecsemőként felfedezték!? Ugyanis még beszélni sem tudott, de már fotózták, agyondédelgették és sztárolták, mivel ő lett a Zabmaláta tápszer reklámarca. Mielőtt bárki irigyelné tőle, a páratlan üzleti érzékkel megáldott csecsemőtől a gázsit – tápszerrel fizettek a szüleinek és nem pénzbeli fizetést kapott a kiváló munkáért. Aztán ahogy cseperedett felfele, úgy vonzódott egyre inkább a művészetek felé. A bársonyos hangját édesapjától örökölte, aki egyre csak nógatta, biztatta gyermekét, mondván: te fiam, ezzel az orgánummal nem is lehetsz más, mint operaénekes! Szalóczy Pali öt évig tanult zongorán, majd gitározni is tanult. Az apja nem engedett abból, hogy fia zenei pályán fusson be elsöprő karriert, folyamatosan gondoskodni akart ezeknek az alapjairól és beíratta a fiát a híres-neves énektanárhoz, Szabó Miklóshoz. Abban a hitben volt apja, hogy innentől egyenes út vezet gyermeke számára a milánói Scala színpadáig. Vagy legalábbis az Operaház társulatáig.Tévedett, merthogy gyermeke pillanatok alatt megunta és abbahagyta az énekórákat. Nem ritkaság, hogy amit a szülő nem ér el az életben, azt a gyerekével szeretné a későbbiekben megvalósítani.  Na de a kis Pali erről otthon nem szólt egy szót sem, hogy nem jár már énekre…három évig nem beszélt erről… Ám a tanulás mindig is fontos volt a számára. Már ami persze igazán érdekelte őt. Így került az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre, ahol földrajz-biológia szakon szerzett diplomát. Még az egyetemen három társával megalapította a Spirituálé Quartett énekegyüttest, amellyel szerepelt az 1968-as Ki Mit Tud-on?, sőt mi több, ők kapták a különdíjat. S a különdíj mellé működési engedélyt is kaptak. Ez azt jelentette, hogy bárhol felléphettek az országban, ami lássuk be, hogy ma is egy hatalmas siker. S még a Magyar Televízió egyik műsorába, a Könnyűzenét Kedvelők Klubjába is meghívták őket.

Ez volt az igazi fordulópont az életében, ami a siker útján igazán elindította. Merthogy valamelyik televíziós rendező, szerkesztő meghallotta a hangját. De nem énekelni, hanem beszélni Szalóczy Palit és rögvest azt mondta neki: Pajtás itt a helyed közöttünk! Aztán végül a rádióhoz került kezdésként, de igazán jó hangú emberek mai napig ott vannak és nem a televízióban. Egyre többet foglalkoztatták, a hangja mindenkit elvarázsolt, a hallgatóságot, no meg a szakmabelieket is. Persze, hogy a Magyar Televízióban is kaptak utána, 1980-tól, tíz éven át volt bemondó, és közben a tévéhíradó hírolvasója is, ami máig a hallójáratunkba égett.

A Magyar Rádió stúdiója, Pintér Sándor és Szalóczy Pál rádióbemondók.

Kép: Fortepan