A koronavírus talán ötödik hullámát írjuk, és ember legyen a talpán, aki amellett, hogy számon tudja tartani, hogy éppen hanyadik hullámban járunk, és milyen szabályok vonatkoznak ránk az élet különböző területein, el tudja úgy igazán dönteni, hogy mi lenne a legjobb.
Az ENSZ szerint mindenkit be kellene oltani
Oltani vagy nem oltani? Hosszú idők óta minden családi ebédnél ez a fő vitatéma, a baráti körökben is sűrűn előkerül. A legtöbben már az oltatni mellett döntöttek hazánkban, de mi a helyzet más országokban? António Guterres ENSZ-főtitkára szerint az egész világon mindenkit be kellene oltani, de jelenleg a magas jövedelmű országok átoltottsági rátája magas. Így fogalmazott: “gyalázatos módon” – hétszerese az afrikai országokénak. “Most azonnal a vakcinák méltányos elosztására lenne szükség” – mondta. Emlékeztetett, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2021 végéig minden ország népességének 40 százalékát be kellene oltani, továbbá az idei év közepére pedig 70 százalékig kellene eljutni. Ettől messze vagyunk. Nagyon messze vagyunk. Ezzel indokolta az érveit:
A WHO szerint nem hatékonyak a vakcinák
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) koronavírus-vakcinák összetételével foglalkozó tanácsadói csoportja szerinte mostaniaknál jóval hatékonyabb vakcinákra van szükség, amik felveszik a harcot a fertőzés megelőzésével, és a megbetegedésektől is megóvnak minket. A jelenlegi vakcinákkal az a probléma, hogy nem elég hatékonyak, ugyanis nem jelentenek „életképes és fenntartható” megoldást az újabb variánsok ellen. Ez pedig azt jelenti, hogy új oltóanyagokra van szükség. A vizsgálatok alapján az új variánsokkal szemben már a harmadik, emlékeztető védőoltás sem hatékony megoldás feltétlenül. Azonban ameddig egy új, hatékonyabb vakcina nem készül el mindenképpen ajánlott az emlékeztető oltások felvétele, hiszen jelenleg így alakítható ki a legmagasabb szintű védelem.
Mennyire védenek a vakcinák az omikronnal szemben?
A WHO munkacsoportja által közzétett tanulmány szerint arra következtethetünk, hogy a most használt vakcinák kevésbé hatékonyan fejtik ki a hatásukat az omikron variáns tüneteivel kapcsolatban, azonban a betegség súlyos lefolyását képesek hatékonyan megelőzni. További vizsgálatokra azonban szükség van, hogy ennél biztonságosabban lehessen megállapításokat tenni a vakcinák hatékonyságával kapcsolatban, éppen ezért a WHO arra kéri a vakcinagyártókat, hogy hozzanak létre adatbázist az omikron-specifikus vakcinák teljesítményéről, az adatokat pedig osszák meg velük. Mindeközben egyre több bizonyíték van arra, hogy az omikron nemcsak jobban fertőz, de képes lehet arra is, hogy megkerülje a vakcinák által nyújtott védelmet.