Csodálatos fotókon az erdélyi tél!

Sz.F., ZH

IRATKOZZ FEL

CSATORNÁNKRA

Erdély minden évszakban tartogat csodákat, mostani cikkünkben viszont a telet mutatjuk be nektek! A káprázatos felvételeket Szabó Ervin készítette, a fényképész fotóit ezúton is köszönjük! 

Erdély mindig is a szívem csücske volt, és az is marad, szerencsére életem során már többször ellátogathattam ide. A téli kirándulás viszont legnagyobb bánatomra eddig nem sikerült, sajnos idén sem fog összejönni. Amikor megláttam Szabó Ervin mesebeli fotóit, akkor megfájdult a szívem, irigykedtem, hogy ő láthatta ezt a csodát élőben! Na, de ami késik, nem múlik, egyszer biztosan itt fogom tölteni az egész telet! 

Szabó Ervin többek között a Békás-szorosnál, a Hargitán, illetve a Szent-Anna tónál járt. Ezeket a helyeket tekintettük meg mi is, csak éppenséggel ősszel. Nem okozok nagy meglepetést, ha azt mondom, hogy abban az évszakban is rengeteg csodával találkoztunk. A levelek színei, a magasra törő fenyők, a páratlan szépségű Békás-szoros, vagy éppen a Szent-Anna tó felejthetetlen élményeket nyújtott.

Ez a környék Erdély szívében található, egy nap alatt oda lehet érni kocsival, hó pedig még mindig van természetesen, szóval senki sincs elkésve. Ha szeretnétek élőben látni ezt a páratlan csodát, akkor pakoljatok be a kocsiba, és indulás! Addig pedig nézzétek meg Szabó Ervin képeit galériánkban, megéri! További Szabó Ervin által készített fotókat a fotós Instagram oldalán találhatsz! 

hirdetes

#GALERIA-8#

Szent Anna-tó

hirdetes

A Szent Anna-tó (románul: Lacul Sfânta Ana) egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető. A tó felszíne 0,22 km², alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.

Békás-szoros

A Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Erdélyben, Hargita megye északkeleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Békás-szorost közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). A Békás patak mellékvizei mind vadregényes szurdokokat vájtak a mészkőbe. A baloldali mellékvizei rendre a Kupás, a Lapos és a Súgó patakok, a jobboldaliak a Kis-Békás és a Szurdok patakok. A Lapos a Lapos-szurdokon keresztülfolyva több vízesést alkotva az Oltár-kő nyugati lábánál ömlik a Békás-patakba. A Sugó-szurdok alsó részén a Bernát és a Hóvirág barlangok találhatók, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros, alatta a Szurdok-patak szorosa mely torkolatánál mészkőbánya működik.

Vama Buzaului – Bodzavám

Románia negyedik bölényrezervátumát hozták létre a Brassó megyei Bodzavámon. A kezdeményezés a megye turizmusát hivatott fellendíteni, a bölények egyelőre egy százhektáros területen kaptak helyet, de a közeljövőben szabadon engedik az egykor őshonos állatokat. A kezdeményezés első lépéseként Olaszországból, Ausztriából és svájci állatkertekből szállították a bölényeket a bodzavámi Bölények Völgye elnevezésű rezervátumba.


Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Érdekességek Kirándulás Utazás

Szótár

Csíksomlyói búcsú

Csíksomlyói búcsú: A csíksomlyói búcsú a székelyek 1567-ben kezdődött, katolikus hitük... Tovább

Puliszka

Puliszka:  A puliszka kukoricalisztből készült kásás étel. Az étel neve a 17.... Tovább

Tovább a lexikonra