#szavazas-85#

Áprilistól tilos a telelésből visszatérő és a költési időszakot megkezdő fecskepárok fészkeinek leverése házátalakítás, felújítás, szigetelés, festés miatt. A Magyarországon költő fecskefajok egyedeinek természetvédelmi értéke 50 ezer forint, a törvény már a fészkek és a tojások elpusztítását is bünteti! A hazai fecskepopuláció hosszú idő óta csökkenő tendenciát mutat, a füsti- és a molnárfecskék állománycsökkenése 5-7 százalék között mozog évente. Mivel a fecskeállományok csökkenését okozó élőhely- átalakítások és a klímaváltozás negatív hatásait az egyes emberek közvetlen beavatkozással nem tudják befolyásolni, a legfontosabb cél a költési siker, a kirepülő fiókák számának növelése.

Éppen ezért különösen fontos, hogy védjük a fiókákat, és segítsük elő, hogy az állomány növekedésnek induljon, segítsük őket a fészekrakásban! A hatályos jogszabályok a természetvédelmi oltalom alatt álló madarakra a költési időszak alatt (április-június) kiemelt figyelmet fordítanak. A védett madarak fészkei, tojásai és fiókái − a kifejlett madarakhoz hasonlóan − a törvény hatálya alá esnek, ezért pusztításuk, a fészkek és fészkelő helyek engedély nélküli bolygatása törvénytelen. A megfelelő hatósági engedélyek igénylése, majd ezek birtokában a fecskefészkek eltávolítása március 31-éig lehetséges.  

Amennyiben valaki törvénytelen madárpusztítást tapasztal, vagy veszélyeztetett fecskefészkekről vagy-telepekről szerez tudomást, bejelentést a helyi illetékességű kormányablaknál tehet, amely minden ilyen bejelentés ügyében jogosult és köteles eljárni.

A füsti fecske a fecskefélék villásfecskék nemének legelterjedtebb faja. Jellegzetes külsejű énekesmadár, testének felső részén kékesfekete tollazattal, villás farktollakkal és ívelt, hegyes szárnyakkal. Megtalálható Európában, Ázsiában, Afrikában és az amerikai kontinensen. A füsti fecskéknek hat alfaja van, melyek szerte az északi féltekén költenek. Négy alfajuk vándorol délebbre telelni. Telelési területük a sarkvidéket leszámítva kiterjed Argentína középső és távolabbi déli vidékeire, Dél-Afrikára és az ausztrál kontinens északi vidékeire is.

 
Nagy kiterjedésű élőhelye egyben azt is jelenti, hogy a füsti fecske nem veszélyeztetett madárfaj, ám helyi populációit megtizedelhetik bizonyos, az adott helyen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok. A füsti fecske a nyílt vidék madara, mely főleg ember építette szerkezetekre építi fészkét és szinte mindenütt elterjedt, ahol emberek élnek. Csésze formájú fészkét sárgolyókból építi istállókban, vagy azokhoz hasonló helyeken. Repülés közben rovarokkal táplálkozik. E madárfaj jelentős mértékben kötődik az emberekhez és rovarevő mivolta miatt az ember elviseli jelenlétét, mely kapcsolatot megerősítették az idők során e madarakkal és fészkeikkel kapcsolatban kialakult babonák is. 

Számos irodalmi és vallási mű hivatkozik a füsti fecskékre Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedt vándormadár, csak a hideg éghajlati övet és a sivatagos területeket kerüli. A füsti fecskét széles elterjedési terület jellemzi, fészkelő állományai Eurázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika nagy részén megtalálhatóak. Vonuló és telelő állományai Afrikában a Szaharától délre eső területeken, Ázsiában Pakisztántól egészen Új-Guineáig terjedő területeken, Ausztrália északi részein, valamint Közép- és Dél-Amerikában találhatóak.

A füsti fecske a Kárpát-medencében az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelhető meg. Rendkívül gyakori fészkelő. Magyarországi becsült állománya az ezredfordulón 220-320 000 párra volt tehető, és stabilnak mondható volt (2001 és 2006 között drasztikusan csökkent az állomány). Legnagyobb sűrűségben az Alföldön és a Kisalföldön fordul elő, de egész Magyarországon találkozhatunk a fajjal. A legritkább a városi területeken.

Forrás: Wikipédia