Kép forrása: Gemenc Zrt.
A Gemenc csodálatos élővilágát, tájait mutatja be az a nem mindennapi természetfilm, melynek előzetese a napokban jelent meg! Nézzétek meg ti is mindenképp!
A természetfilm alkotói nagyjából négy éven keresztül fotóztak Gemencben, ezután jött az elhatározás, hogy filmet kellene forgatni.
Az ötlet azért született meg leginkább, mert a készítők rengeteg szép élménnyel és emlékkel gazdagodtak ez idő alatt, amit szerettek volna megosztani mindenkivel. Nem mellesleg szeretnék azt is elérni, hogy mindenki sokkal jobban vigyázzon Gemenc csodáira!
Az engedélyek megszerzése után, 2012 áprilisában el is kezdődtek a forgatások, melyek egészen 2016 őszéig tartottak. A természetfilmet 2017. május 18.-tól tekinthetjük meg a magyar mozikban, mi már nagyon várjuk, keressétek majd ti is Gemenc – Árterek világa címmel!
Addig is tekintsétek meg a rövid, ám annál szebb előzetesét, nekem nagyon tetszik! Ha a következő oldalra lapoztok, akkor pedig rengeteg érdekességet megtudhattok Gemenc mesebeli vidékéről!
Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország déli részében. Területe közigazgatásilag túlnyomórészt Tolna megyéhez, kisebb részben Bács-Kiskun megyéhez, földrajzilag a Sárköz kistájhoz sorolható, természetvédelmi szempontból a Duna–Dráva Nemzeti Park működési területének része, annak igazgatósága alá tartozik, erdő- és vadgazdálkodását a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt., rövidebb nevén Gemenc Zrt. látja el.
1977-ben került természetvédelmi oltalom alá; területéből mintegy 180 négyzetkilométer kerül rendszeresen elöntés alá, amivel nemcsak hazánkban, de egész Európában egyedülálló Gemenc legészakibb és legnyugatibb része a Sió és a Sárvíz összefolyása közelében, Szekszárd és Bogyiszló határvidékén található, ahonnan a Sió Duna-torkolatáig néhány kilométeres szélességben húzódik, majd onnan dél felé egy átlagosan 5-7 kilométer széles ártéri erdősávban folytatódik déli irányban, a Duna folyása mentén, egészen Báta községig. A terület legnagyobb része a Duna jobb partján terül el, de Gemenchez sorolják ezen a mintegy 30 kilométeres szakaszon a Duna szigeteit és bal parti galériaerdőit is, Dusnok déli határvidékétől egészen Bátmonostorig. Gemenc területén számos dunai holtág és több sziget található, melyeket zömmel természetes úton alakított ki a terület csekély szintesése miatt itt erősen lelassuló Duna folyása.
1810 körül folyószabályozási munkálatok kezdődtek a Duna ezen részén, amely felgyorsította a holtágak amúgy természetes jelenségnek számító feltöltődését és szárazodását, illetve nagyrészt megakadályozta új holtágak képződését. Jelentősebb holtágak a területen, északról dél felé a Tolnai-Duna, a Taplósi Holt-Duna, a Sáros, a Sió torkolati zsilipje közelében található Sió-holtágak, a Forgó-tó, a Gemenci Holt-Duna, a Sulymos-tó, a Decsi Nagy-Holt-Duna, a Malomtelelő-tó, a Rezéti Holt-Duna, a Cserta-Duna, a Vén-Duna, a Nyéki Holt-Duna és a Móricz-Duna; jelentősebb szigetek a Veránka-sziget, a Kádár-sziget és a Nagy-Pandúr-sziget.
Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, melynek hossza 30 kilométer, szélessége pedig mintegy 7 kilométer. A növényzetet az egész területen a vízjárás határozza meg: a jellegadó fák a legtöbb helyen a fűzfafélék közé tartoznak, ezen belül a mélyebben fekvő területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg nagyobb arányban. A fákkal borított területek cserjeszintje is rendkívül egyedgazdag – a jellegadó fajok itt a galagonya és a hamvas szeder –, így ezek a ligeterdők az ember számára gyakorlatilag járhatatlanok, így remek búvóhelyet kínálnak a nagyvadaknak.
A ritkábban víz alá kerülő részeken élő, említést érdemlő cserjefaj még a ritka fekete galagonya, az aljnövényzetnek pedig jellemző faja a tavaszi csillagvirág. A Gemenci-erdő állatvilága faj- és egyedgazdag, a legértékesebb, itt előforduló, védett állatfajok között mindenképp említésre méltó a rétisas, a kerecsensólyom, békászó sas és a fekete gólya, melyekből rendszerint jó néhány pár fészkel a területen; sok gémtelep is található itt, melynek fészkelő állományát leginkább szürke gémek adják.
Gemencet világhírűvé vadászati szempontból a nagyvadállománya tette: itt él az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya, de rengeteg az őz és a vaddisznó is.