Háborús titkok a föld alatt

vd

KÖVESS MINKET

ISTAGRAMMON

Amikor Magyarország földalatti csodáiról beszélünk, minden magyar általában a cseppkőbarlangra, vagy a miskolctapolcai tavasbarlangra gondol. Ám keveseknek jutna csak eszébe, mennyi minden más titkot rejtett el emberi kéz és elme a föld alá. Íme, a 2 lehihetetlenebb közülük.

A II. világháború és az azt követő hidegháború alatt rengeteg olyan dolog történt a színfalak mögött, amiről talán a hétköznapi embernek sejtelme sem volt, hogy egyáltalán létezik. Bunkerek, kórházak, sőt a királyi koronaékszerek is mind-mind a föld mélyére kerültek, hogy ezzel biztosítsák emberek, épületek vagy fontos tárgyak megóvását. Napjainkban még mindig nem lehetünk teljesen bizonyosak abban, hogy mindenről tudunk, ami a talpunk alatt, a föld mélyén megbújik. Megmutatunk néhány helyet, amik közül van, ami mára már az egész világ számára megnyitotta kapuit és olyat is, melyet még mindig rejtély fed.

Rejtett kórház a vár alatt

A mára már nagy látogatottsággal bíró Sziklakórház Atombunker Múzeum, régi nevén Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórház a Budai Vár alatt található több ezer négyzetméteres területű létesítményt a II. világháború alatt nyitották meg először, majd folyamatosan használatban volt a háború ideje alatt és később az 1956-os forradalom alatt is.


Az ott lakók már sokkal régebb óta használták a vár alatt elfekvő nagyjából 10 km hosszúságú barlangrendszert és az évek során folyamatosan bővítettek és alakítottak rajta. A II. világháború kezdetekor megerősítették a járatokat és lekorlátozták a ki- és bejáratokat, egybenyitottak több, addig külön álló járatszakaszt annak érdekében, hogy a barlangrendszert óvóhelyként tudják hasznosítani. Később a sebesült katonákat és civileket is ide mentették, egyes elmondások szerint Budapest ostroma alatt kb. 650-700 sebesültet is bezsúfoltak az eredetileg 300 fő férőhelyes létesítménybe.

hirdetes
Az éveken keresztül „légoltalmi” kórházként működő létesítmény - amely régóta a Szent János kórház felügyelete alatt állt, és a Vöröskereszt számos ápolója dolgozott benne – ma már múzeumként várja a látogatókat, hogy betekintést nyerhessenek a háború egy kis titkos szeletébe.


Mindenképpen érdemes körbejárni a környéket, hiszen rengeteg hasonló háborús és titkos érdekességgel találkozhatunk még a várnegyedben és Budapesten is. A Várnegyed már önmagában is egy napos túrát megér, hiszen évtizedeken keresztül fosztogatták, rombolták és használták fel különböző háborús célokra, így még sok-sok izgalmat rejtenek a kis utcák. Ha a séta során megéheznétek tökéletes hely, hiszen rengeteg kiváló étterem és cukrászda vár a Várnegyedben. A számos hely közül legkedveltebb éttermünk a Pest-Buda Étterem tökéletes hely arra, hogy a történelemhez kapcsolódó magyar ételekkel igazán teljessé tegyétek a napot.
Hamisítatlan magyar ételeivel, házias ízeivel, különleges magyar boraival tökéletes helyszín, hogy elmerüljetek egy kicsit a történelemben. Központi elhelyezkedése miatt is remek választás, a Mátyás-templom csupán pár méterre található. Ha szeretnétek többet megtudni a vendéglőről kattintsatok ide: étterem a budai várban. Asztalfoglalásért pedig IDE kattintsatok.

hirdetes

Fedőneve: F4

Jelen esetben nem a számítógép egyik gombjára utalunk. Az F4 fedőnévvel illetett földalatti bunkert egykori miniszterelnökünk, Rákosi Mátyás építtette magának és pártjának óvóhely gyanánt egy esetleges atomtámadás esetére. 


A Budapest belvárosa alatt a 39 méter mélységben, H alakban húzódó földalatti bunker rendszer nagyjából a Kossuth tér és a szabadság tér alatt húzódik végig. Falait a metró építések során is használt úgynevezett ’tubingekből’, vagyis alagútfalazái elemekből építették meg. Érdekesség, hogy építése szorosan kapcsolódik a mai 2-es metróhoz, mivel vidékről felhozott munkások dolgoztak a megépítésén, akik úgy tudták, hogy a valójában a 2-es metró hálózatát építik.


Jelenleg az épület állami tulajdonban van. Lejárata egy Lipótvárosi bérház aljában található, mely jelenleg lakatlan és felújítás alatt áll. Az évek alatt több terv is készült, hogy hogyan hasznosítsák az épületet - mely jelenleg a BKV ellenőrzése alatt áll – azonban olyan kikötés született, hogy az épületet csak és kizárólag kommunikációs célokra hasznosítható
 


Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Érdekességek Magyarország Történelem

Szótár

Béres József

Béres József: Dr. Béres József Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója.... Tovább

Ábel a rengetegben

Az Ábel a rengetegben Tamási Áron 1932-ben megjelent regénye, az Ábel-trilógia első kötete.... Tovább

Tovább a lexikonra