Szereted a zenét, esetleg játszol is valamilyen hangszeren? Mostani cikkemben bemutatom Nektek, hogy a manapság használatos hangszereinknek mik lehettek ősei, illetve hogyan készítették el azokat, hiszen van, hogy el sem tudnánk képzelni manapság egy-egy hangkeltő eszközünknek mi adhatott alapot.
A hangszerek minden tárgyi kultúra szerves részét képezik, ez alól hazánk sem kivétel, csupán elkészítésük módját, díszítésüket határozta meg az állandóan rohanó idő. Elsősorban mostani cikkemben a magyarok által használt, készített ősi hangszerekről fogok Nektek mesélni, melyeket sajátos motívumaink, készítési módjaink jellemeztek.
Ezekhez készítésükkor többféle dolgot használhattak fel – szóba jöhettek használati tárgyak, csörgők, valamint különböző növények, illetve megszólaltatásuk szempontjából is többféle kategóriába sorolhatóak – vannak, amiknek a levegő rezgése adja az alapot, van, amin egy rugalmas hártya kifeszítése segített, és van, melyben a mozgás volt kulcsfontosságú (gondolj csak a dobokra).
A csörgő típusú hangszerek
Ezek a hangszerek nem véletlenül voltak népszerűek, hiszen rendkívül könnyű volt mind megszólaltatásuk, mind elkészítésük. Érdekességük, hogy ezen darabok nem csak a zenélésben, a ritmus nyújtásában segítettek az embereknek, hanem vallási, illetve akár mágiával kapcsolatos rituálékban is fontos szerepük volt. Ezek idiofon hangszereknek számítottak, ami annyit tesz, hogy maga a hangszer teste volt a hang forrása. Maga a szó merev testet jelent.
Emlékszel a rumbatökre, mellyel előszeretettel játszanak a gyerekek? Régebben ezeket az emberek nagyon egyszerűen készítették el – lopótökökből. Megvárták, még az kiszárad, esetleg kiszárították, így a bennük lévő magok segítségével muzsikáltak. Használhattak hozzá mákfejeket is.
Egyébként mind a levélsíp, melyek a pásztorok kedvence volt, valamint a különböző verbunkoló (fogantyúval ellátott, rázással megszólaltatható csattogtató) is az idiofon kategóriába tartozik.