^{Kép: Pinterest}

A Rubik-kocka, amelyből világbajnokságot is tartanak

Mindenki megpróbált már kirakni egy összekevert Rubik-kockát. Sajnos kevesen tudják viszont, hogy ez a különlegesen egyedi játék egy magyar szobrász, nevezetesen Rubik Ernő zsenialitását dicséri. Az építészettel is foglalkozó professzor 1974-ben alkotta meg a kockát, ami ekkor még „bűvös kocka” néven futott. 1980-ban aztán a játékot feltalálója tiszteletére nevezték át. A Rubik-kocka a matematikusok és a logika iránt érdeklődők egyik kedvenc „játékává” vált, számos lehetséges kombinációja és egyszerű zsenialitása miatt. A kockát leggyorsabban kirakó rekordtartó jelenleg SeungBeom Cho, 4,59 másodperces teljesítménnyel, melyet az alábbi videón is megtekinthettek.

A golyóstoll, amelyet lassan már száz éve nap mint nap használunk

Bíró László József magyar újságíró nélkül elképzelhető, hogy a golyóstoll soha nem jött volna létre. Bíró nem kifejezetten kedvelte a rendszeres újratöltést igénylő töltőtollakat, ezért az 1930-as években elkészítette a világ első golyóstollát, innentől pedig nem volt megállás. Az új íróeszköz sokkal tovább bírta újratöltés nélkül, ráadásul az ezzel írott szöveget nehezebb volt elkenni is.

^{Kép: Viktoria-R}

^{Fő kép: Cultura}

Az opera távcső

Az opera kedvelői egy emberként örvendeztek, amikor Petzval József az 1800-as években előállt a világ első opera távcsövével. A matematikus, fizikus és feltaláló más fontos találmányokat is magáénak tudhatott az optika terültén. Objektívjeinek modern változatai a mai napig is népszerűek a fényképészek között, akik előszeretettel használják őket gyönyörű portréik elkészítéséhez.

A Ford T-modell

Az első olyan autónak tartják, amelyet egy átlagos polgár is megengedhetett magának – az első Ford T-modell 1908-ban készült el, gyártása pedig egészen 1927-ig folytatódott. A T-modell dizánjáért és megalkotásáért felelős csapatnak Galamb József és Farkas Jenő is részesei voltak. Galamb József autótervező különösen fontos szerepet játszott a T-modell elkészítésében, Farkast azonban egy nézeteltérést követően elbocsátották a csapatból.

A C-vitamin

Szent-Györgyi Albert magyar orvos egyetemi hallgatóként kezdte pályafutását, majd az első világháború kitörésekor a frontra került, ahol katonai orvosként dolgozott. Albert szándékosan meglőtte saját karját, hogy felmentést kaphasson a szolgálat alól, így később befejezhette tanulmányait. Mindezek után a szegedi egyetemen kezdett el dolgozni. Kutatótársával, Joseph L. Svirbelyvel végzett itteni közös munkájuk során fedezték fel a C-vitamint, ami miatt az orvostudományi teljesítményért járó Nobel-díjjal jutalmazták 1937-ben. 
 

„A tudományos emberfők mennyisége

a nemzet igazi hatalma…”

Széchenyi István: Hitel, 1830

A világ tudományos és mûszaki eredményeihez magyar tudósok a legkülönfélébb tudományágakban járultak hozzá az elmúlt századok során. Listánk a teljesség igénye nélkül készült, hiszen olyan szerencsések vagyunk, hogy hatalmas koponyáink találmányait akár naphosszat sorolhatnánk. Megemlíthetnénk Jedlik Ányos szódavízét,  villanymotorját vagy dinamóját, Kőszeghy Mártony Károly légzőkészülékét, Irinyi János biztonsági gyufáját, Puskás Tivadar telefonközpontját, vagy épp Mihály Dénes hangosfilmjét. A magyar feltalálók listája végtelen hosszú, és reméljük, egyre hosszabb lesz.