Indul a bakterház! Érdekességek a filmről és néhány feledhetetlen aranyköpés!

Puskás Rékka

IRATKOZZ FEL

CSATORNÁNKRA

Kis korunknak nagy kedvence, de mind a mai napig ez szinte az egyetlen olyan film, ami teljes mértékben le tud kötni, nem tudom megunni, bárhol bármikor képes vagyok megnézni és századjára is nevetek az öreg bakteren, Bendegúzon vagy éppen a büdös banyán. Jöjjenek a legjobb jelenetek! 

Néhány szó a filmről

Az Indul a bakterház egy 1980-ban bemutatott magyar film, melyet Mihányfi Sándor rendezett Rideg Sándor azonos című regénye alapján. A mű főszereplője Regős Bendegúz, az igen-igen komisz kölyök, aki minden furcsa történést memoárba szed, amit tapasztal. A napok múlásával azonban egyre inkább arra a következtetésre jut, hogy az egész bakterház egy fokkal, talán még annyival se különb, mint ő maga. Számos különös esemény, kalamajka történik, akárhová is megy – részben véletlenül, részben némi ügyködésnek hála. Ennél részletesebben azonban nem írók a cselekményről – aki látta, szereti, annak nincs rá szüksége, aki pedig nem látta, de a cikk után kedvet kapna hozzá, ne tudja előre a poénokat!

Érdekességek a filmről

hirdetes

Egy rendhagyó fiú szerepére csakis rendhagyó módon lehet megtalálni a tökéleteset. A rendező ebben az esetben látogatást tett egy intézetbe, és azt mondta, aki fenékbe meri őt rúgni, az lesz Bendegúz. Kizárólag Olvasztó Imre merte bevállalni. A Bakter szerepére pedig eredetileg Bencze Ferencet kérték fel, de sajnos lebetegedett, így az utolsó pillanatban a helyére került Koltai Róbert.

hirdetes

Az utolsó jelenetet, a gombócdobálósat, kétszer kellett felvenni, ugyanis Bendegúz nem mert egy felnőttet megdobni, ezért másnap ismét neki kell futni. Ekkor azonban az előző napi gombócokat használták, amiket addig lefagyasztva tároltak. Ahogy a filmben is látjuk, Bendegúz bizony telibe találja a Bakter szemét, így a fent olvasható előzmény miatt a dobálózás folytatását már össze kellett vágni, a forgatás leállt.

Van az a jelenet, amikor a Bakter és Csámpás Rozi a szénakazalban huncutkodnak. A valóságban Koltai nem is volt ott, a csizmát, ami látszik, egy statiszta viselte. Ugyanakkor Pécsi Ildikó már azt nyilatkozta, hogy egyedül volt a szénában.

És végezetül, a híres saller, amiből azóta számtalan mém készült, például összekapcsolva az Ábeles „De miért?” reklámmal, bizony részben véletlen volt.  Bendegúznak járó pofon benne volt a tervben, azonban az már a pillanat műve, hogy utána a levesbe is beleüti az állát.

A cikk itt még nem ért véget, lapozz a következő oldalra Bendegúz legnagyobb aranyköpéseiért!

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Érdekességek Magyar Magyar történelem Magyarország Magyarság Retró Szórakozás

Szótár

Lánchíd

Lánchíd: A Széchenyi lánchíd a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító... Tovább

Aulich Lajos

Aulich Lajos:  Aulich Lajos honvéd vezérőrnagy, az 1848–49-es forradalom és... Tovább

Tovább a lexikonra