Vannak, amik olcsóbbak lettek, de drasztikus drágulások is vannak

A fogyasztói árak éves összevetésben 0,3 százalékkal csökkentek az euróövezetben szeptemberben, ami 2016 áprilisa óta a leggyengébb érték. Augusztusban 0,2 százalékos visszaesést mértek, míg tavaly szeptemberben 0,8 százalékos emelkedést. Az élelmiszerek, alkohol- és dohánytermékek 1,8 százalékkal, a szolgáltatások pedig 0,5 százalékkal drágultak, ám az energiaárak 8,2 százalékkal csökkentek.

Maginfláció az euróövezetben

Az energia, élelmiszerek, valamint az alkohol- és dohánytermékek ára nélkül számított maginfláció 0,2 százalékkal nőtt, ami a valaha mért legalacsonyabb érték. Augusztusban 0,4 százalékra, tavaly szeptemberben pedig 1,0 százalékra rúgott az éves összevetésű ütem. Havi összevetésben 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, a maginfláció pedig 0,2 százalékos volt az euróövezetben szeptemberben. Az Európai Unió egészében éves összehasonlításban 0,3 százalékra lassult a fogyasztói árak emelkedésének üteme az augusztusi 0,4 százalékról, míg havi szinten stagnáltak az árak.

A leginkább érintett országok

Szeptemberben 12 országban csökkentek a fogyasztói árak éves összevetésben, a legnagyobb mértékben Görögországban (-2,3 százalék), Cipruson (-1,9 százalék) és Észtországban (-1,2 százalék). Franciaországban stagnált, 14 uniós tagállamban pedig emelkedett az éves infláció. A legmagasabb értéket Lengyelországban (3,8 százalék), Magyarországon (3,4 százalék) és Csehországban (3,3 százalék) mérték.

Cél az árstabilitás fenntartása

Az Európai Központi Bank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon. Legutóbb 2018 októberében állt 2 százalék fölött az éves infláció az euróövezetben. Az EKB kormányzótanácsa tanulmányozza annak lehetőségét, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-hez hasonlóan rugalmasabban kezelje az infláció célt.