Szerintem nem nagyon akad olyan ember, aki valamilyen formában ne találkozott volna Jankovics Marcellhez köthető művel. Ha mást nem is, de a Magyar Népmeséket bizonyára mindenki ismeri. A magyar animáció egyik legnagyobb alakjának emlékére most elérhető az egyik leghíresebb alkotása vasárnap éjfélig – részletekért olvass tovább!
Szomorúan búcsúzunk
Május 29-én örök jobblétre szenderült a Kossuth- és Balázs Béla-díjas grafikus, rajzfilmrendező, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író és politikus. A magyar animáció egyik legnagyobb alakja, olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint Az ember tragédiája, János Vitéz, a Magyar Népmesék vagy a Sisyphus. Emlékére vasárnap éjfélig a Nemzeti Filmintézet streamingplatformján ingyenesen elérhető a Fehérlófia, melyet az 1984-ben, Los Angelesben megrendezett animációs olimpián minden idők legjobb 50 filmje közé választottak.
A magyar animáció kiemelkedő alakja: Jankovics Marcell
Jankovics Marcell a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, 1998-tól 2000-ig, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt. A Pannónia Filmvállalatnál kezdett fázisrajzolóként, majd ’65-ben rendezővé nevezték ki. Küzdők c. alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját. 1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, aztán két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. A rákövetkező évben a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA tudományos fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett, 1998-tól pedig a Magyar Művelődési Társaság elnökévé vált.
A Fehérlófia, a pszichedelikus rajzfilm
Az 1981-ben készült egész estés rajzfilm a magyar népmesét, a Fehérlófia történetét dolgozza fel, keverednek benne az avar, a hun és a magyar eredetmondák és jelképek. A filmben álomszerű, kavargó képek váltják egymást, egymásból születnek és alakulnak át mindenféle geometrikus formációkba. Tovább erősíti a pszichedelikus látványt, hogy a grafikai tervezők – köztük Jankovics – nem használtak erős kontúrokat a körvonalakhoz, emiatt a mozgó részek nem különülnek el olyan élesen a mozdulatlanoktól. Ezt az eljárást egyébként főleg szerzői rövidfilmekben alkalmazzák, ilyen jellegű alkotásokban nagyon ritka. A filmet 2019-ben felújították digitálisan, ez a verzió érhető el a napokban.
Nem emlékszel a filmre? Esetleg nem láttad? Alábbi galériánkat nézve biztosan megjön hozzá a kedved!
#GALERIA-107#
#szavazas-290#