85 éve hunyt el József Attila

1937. december 3-án Balatonszárszón halt meg József Attila. Ennek okán szerveznek megemlékezést és emlékmű-avatást Balatonszárszón december 3-án. A magyar költészet egyik legnagyobb alakja 85 évvel ezelőtt hunyt el a balatoni városban. A megemlékezés 14 órakor Tverdota György irodalomtörténész előadásával kezdődik a Polgármesteri Hivatalban, amit egy közös séta követ a szárszói vasútállomáshoz, ahol 15:30-kor  új József Attila emlékhelyet avatnak. Az avatáson köszöntőt mond dr. Szajcz Adrián, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke és Matkovics Diána múzeumpedagógus, majd verset mond b. Gyarmati László. Ezt egy felvonulás koronázza meg a régi temetőhöz, ahol 85 gyertya gyújtásával és koszorúzással emlékeznek meg a költőről az első sírhelyénél.

József Attila munkásságáról

Az egyik legnevesebb magyar költőnk első verseskötete, a Szépség koldusa 1922-ben jelent meg, és műveinek mintegy felét ebben az időszakban 1925-ig írta meg, amiket a Nyugat is közölt. 1924-ben a Kékmadár folyóirat leközölte Lázadó Krisztus című versét, amelyért istengyalázás miatt perbe fogták, majd felmentették. Ugyanebben az évben a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója lett, de egy év múlva Tiszta szívvel című verséért Horger Antal professzor eltanácsolta.

A pesti bölcsész kar mellett Bécsben és Párizsban is járt egyetemre, ezt követően pedig a Magyar Külkereskedelmi Intézetnél dolgozott. Az egyik leghíresebb kötete, a Nincsen apám, se anyám 1929-ben jelent meg. 1936 elejétől szerkesztője lett a Szép Szó című baloldali szellemiségű folyóiratnak, ebben az évben jelent meg a Nagyon fáj című kötete, majd a rákövetkező évben idegösszeomlás kapott, szanatóriumi kezelés után kezelőorvosai nővéreire bízták, akik Balatonszárszóra vitték. December 3-án este sétálni indult, ám soha nem tért vissza, a szárszói állomáson áthaladó tehervonat halálra gázolta.

Halálának körülményeiről azóta is vita folyik, az egyik tábor szerint véletlen baleset okozta, a másik tábor viszont az öngyilkosság mellett érvel.

Születésnapját egyben a költészet napjának is tekintjük Magyarországon és emlékét többek között a róla elnevezett díj is őrzi, amit évente osztanak ki a kiemelkedő irodalmi teljesítményekért. József Attila halálát követően egy évvel posztumusz Baumgarten-díjban részesítették, és 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki életművét.