A harmadik legalkalmasabb magyar államférfi – de mivel érdemelte ki ezt a címet? Ebben a cikkben áttekintjük, ki is volt Kádár János, mi mindent fűzünk a nevéhez, amik miatt még ma is a köztudatban él. A cikkben továbbá egy szuper galériát is összeállítottunk nektek a Kádár-korszakból származó fotókkal, amik visszaadják az időszak hangulatát!
Kádár János más néven, Czermanik János Józsefként látta meg a napvilágot 1912. május 26-án, a dokumentumaiba pedig Csermanek Jánosként írták be. A Kádár nevet 1943-ban kapta a kommunista mozgalom során. Vannak, akik úgy gondolják, diktátor volt, ugyanakkor, ha alaposabban megvizsgáljuk életmódját, politikai pályáját és szerepét, nem kimondottan illik rá ez a meghatározás. Kádár egy nagyon tehetséges reálpolitikus volt, aki nagyszerű érzékkel manőverezett a szovjet vezetőség, a helyi érdekek és a nyugati világ vezetői között.
Az ő nevéhez kötjük az ’56-os forradalmat követő megtorlást, az azt követő konszolidációt és a puha diktatúrát. Politikája, a kádárizmus a mai napig vitát generál a magyarok között.
Az 1956-os forradalom után
November 22-én Nagy Imre és társai, bízva a magyar kormány által tett ígéretben lemondtak menedékjogukról és elhagyták a jugoszláv nagykövetség épületét. Ekkor a megszálló szovjet csapatok őrizetbe vették őket. Nagy Imrét autóbusszal a mátyásföldi szovjet laktanyába vitték (az épület ma a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karához tartozik).
1956. november 26-i rádióbeszédében a tömegmegmozdulások résztvevőinek büntetlenséget ígért, bár a felelősségre vonásukat is előre vetítette. Sokan úgy értelmezték, amit mondott, hogy nem kell nagy megtorlásra számítani. Tévedtek. 1956-os tetteik miatt százakat végeztek ki és tízezreket börtönöztek be vagy internáltak. 1958-ban részt vett a Nagy Imre perben, tudomásul vette elítélését és kivégzését, melyet még akkor is szükségesnek ítélt, amikor ahhoz már a szovjet vezetés sem ragaszkodott.
A Kádár-korszak
A megtorlásokat követően aztán megkezdődött a jobb életkörülmények kialakítása, részben azért, nehogy megismétlődjenek az ’56-os események. Ezt az időszakot gulyáskommunizmusként is emlegetik. Ennek köszönhetően sokan, mintha megfeledkeztek volna a kegyetlen megtorlásokról, és Kádárra afféle született, követendő vezetőként tekintettek.
Hozzájárult az új gazdasági mechanizmus nevű gazdasági terv bevezetéséhez, de sajnos a szovjetunióbeli sztálinista vonal megerősödése nem kedvezett a magyar gazdasági reformok megvalósításának, így az új gazdasági mechanizmus „bevezetése” megtorpant.
1988 májusában a romló egészségi állapota miatt a politikust pártfőtitkári tisztségéből fölmentették és kikerült a Politikai Bizottságból is. Ugyan névleg az MSZMP elnöke volt, már minden hatalmát elvesztette. 1989. április 12-én a párt Központi Bizottságának zárt ülésén beszélt utoljára nagyobb közönség előtt – az egyórás beszéd zavaros volt, nehezen követhető, és az agg Kádár belső világába engedett betekintést.
Kádár János végül 1989. július 6-án halt, aznap, amikor a Legfelsőbb Bíróságon kihirdették Nagy Imre és társai rehabilitációját. Miközben a bejelentés történt, az emberek kézről-kézre adták a papírfecnit, amint egyszerűen a következő felirat állt: „meghalt Kádár János”.
És akkor most nézzünk néhány régi fotót, ami egy kicsit visszaadja ennek az igencsak hosszú korszaknak a hangulatát, emlékét!
#GALERIA-98#
#szavazas-246#
Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr