Így éltük túl a covidot: Karikó Katalin és a Nobel-díj története

VN

KÖVESS MINKET

ISTAGRAMMON

Micsoda öröm, micsoda büszkeség volt akkor és ma is! Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus nyerte el az orvosi-élettani Nobel-díjat 2023-ban az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért. Ez a felfedezés volt az egyik kulcsfontosságú lépés abban, hogy túléltük a Covid-járványt, amely négy éve fordította fel fenekestől a világot. Karikó Katalin munkássága reményt adott a világ minden táján, és a tudományos közösség kitartásának szimbólumává vált, amelynek köszönhetően újra felépíthettük mindennapjainkat.

Így éltük túl a Covid-járványt

Amikor 2020-ban a Covid-járvány beköszöntött, senki sem volt felkészülve arra, hogy milyen kihívásokkal kell majd szembenéznünk. A korlátozások, a bizonytalanság és a veszteség mindennapjaink részévé vált. Ebben a sötét időszakban Karikó Katalin és kutatótársai az mRNS-alapú vakcinákkal egy új reményt hoztak a világ számára. Az ő fáradhatatlan kutatásaik segítettek, hogy végül újra normális életet élhessünk, és visszaszerezzük azokat a dolgokat, amelyeket elvesztettünk a járvány miatt. Karikó Katalin Nobel-díja nemcsak az ő érdemeit ismeri el, hanem azt is megmutatja, hogyan segített a tudomány túlélnünk a Covid-járványt.

Nobel-díjas Karikó Katalin

Karikó Katalin megmutatta, hogy kutató laborokban töltött hosszú évek fáradhatatlan munkája, ami a hétköznapi emberek számára szinte láthatatlan, egyszer csak világmegmentő jelentőséggel bírhat.  Az illetékes Nobel bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését. A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kapott. 

Ki is Karikó Katalin?

Sokan jogosan tartják a világ megmentősének. A koronavírus járványban nagyon sok barátot, ismerőst, és ismeretlent veszítettünk el. Hiába mondja bárki, hogy a vírus nem létezett, a járvány egy mondvacsinált kitaláció, a koronavírus még mindig köztünk él, habár kicsit megszelídült. Karikó Katalin ebben a világjárványban alkotott nagyot, és segített több ezer, millió embernek találmányával. Karikó Katalin egy magyar származású biokémikus és genetikus, aki rendkívül fontos szerepet játszott az mRNA alapú vakcinák fejlesztésében, különösen a COVID-19 elleni vakcinák kifejlesztésében. Ő az mRNA kutatás egyik elismert szakértője, és évtizedekig dolgozott azon, hogy az emberi szervezet által termelt mRNA segítségével terápiákat fejlesszen ki különböző betegségek kezelésére.

hirdetes

Karikó Katalinék koronavírus elleni találmánya

A neve azonban igazán globálisan ismertté vált 2020-ban, amikor a Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina fejlesztésének kulcsfontosságú kutatójaként a vakcinák világszerte elterjedtek. Karikó Katalin és munkatársa, Drew Weissman a kutatás során meghaladta azokat a technológiai akadályokat, amelyek a mRNA alapú vakcinák kifejlesztését korábban hátráltatták. Az általuk kidolgozott technológia lehetővé tette a gyors és hatékony vakcinák előállítását, amelyek segítettek a COVID-19 járvány elleni küzdelemben.

Karikó Katalin életének főbb állomásai

1955 – Született Szolnokon, Magyarországon.
Gyermekkor – Kisújszálláson nőtt fel, itt alakult ki érdeklődése a biológia iránt.
1978 – Diplomát szerzett biológiából a Szegedi Tudományegyetemen.
1985 – Külföldre költözött, és kutatásait az Egyesült Államokban folytatta.
2005 – Drew Weissmannal közösen kidolgozta a nukleozid-módosítást, ami alapja lett az mRNS terápiáknak.
2020 – Az általa kifejlesztett technológia segítette a Covid-19 elleni vakcina gyors kifejlesztését.
2023 – Orvosi-élettani Nobel-díjat kapott Drew Weissmannal közösen.

Magánélete

Karikó Katalin magánélete is említésre méltó: férje Francia Béla, akivel az egyetemi éveik alatt ismerkedtek meg. Egy lányuk van, Karikó Zsuzsanna, aki később evezősként olimpikon lett, részt vett a 2016-os riói olimpián is. Karikó Katalin számára családja mindig fontos támogatást nyújtott a tudományos pályafutása során, még azokban az időkben is, amikor nehézségekkel kellett szembenéznie.

hirdetes

Néhány díj és elismerés

Rosenstiel-díj (2021) – Az mRNS-kutatásért.
Breakthrough Prize in Life Sciences (2022) – A tudományos áttörésekért.
Horwitz-díj (2021) – A Covid-19 vakcina fejlesztésének alapjául szolgáló kutatásokért.
Nobel-díj Orvosi-élettani kategóriában (2023) – Az mRNS vakcina fejlesztésének alapjául szolgáló felfedezésekért.
Ezen kívül még sok más elismerést kapott, amelyek a kutatásai fontosságát és a világjárvány leküzdésében játszott szerepét díjazták. 

Magyar Nobel-díjasaink

  • Szent-Györgyi Albert: (1893, Budapest – 1986, Woods Hole, USA). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, a díjazás éve: 1937. Indoklás: „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Az országot 1947 végén hagyta el.
  • Kertész Imre (1929, Budapest – 2016, Budapest). Irodalmi Nobel-díj, a díjazás éve: 2002. Indoklás: „írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. Kertész Imre Németországban (Berlin) élt, és itt helyezte el életművének kéziratait

Rajtuk kívül több olyan Nobel-díjas is van, akik Magyarországon születettek, az emigrációban lettek díjazottak: Lénárd Fülöp, Békésy György, Gábor Dénes, Wigner Jenő, Harsányi János, Oláh György, Herskó Ferenc, Hevesi György. Minden elismerésünk!

Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Karik%C3%B3_Katali

Forrás: Fotó: MTI/Hegedüs Róbert


Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Érdekességek Magyarország

Szótár

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai:  Magyarország és Szlovákia területén... Tovább

Gyilkos-tó

Gyilkos-tó: Erdély egyik fő látványossága, melyhez ezernyi legenda csatolható. A Gyilkos-tó... Tovább

Tovább a lexikonra