Aki Budapestre érkezik, az nehezen kerülheti el a Dunát, a folyó ugyanis két részre osztja a várost, mint ahogy azt évszázadok óta mindig is tette. Két partján az építészetileg is eltérő Duna és Pest városrészek fekszenek, amelyeket ma több híd is összeköt egymással. Ezek közül a legelső állandó híd a Széchenyi lánchíd.

Az UNESCO világörökség részét képező folyó partjairól páratlan naplementeéket tekinthetnek meg azok, akik ellátogatnak Budapestre. Akik igazán szeretnék átérezni a dunai élményt, azok akár egy vacsorát is elfogyaszthatnak a vízen, méghozzá zenés kíséret mellett.

Számos látnivalóban gyönyörködhetünk a Dunáról vagy annak partjairól – a távolban megpillanthatjuk a Mátyás-templomot, a Halászbástyát, az Országház épületét, a Margint-szigetet, a Nemzeti Színházat, vagy a Gresham-palotát is – csupa olyan helyet, amelyek felfedezése külön kalandot érdemel.

Olvass tovább, mert megosztok veletek további hat érdekességet és a megoldásokat is! 

1. A Duna Európa második leghosszabb folyója. Az első helyen egy orosz folyó áll, ami Oroszország (pontosabban az Ural hegység) nyugati részén található, így még Európához tartozik. Hogy hívják a leghosszabb folyót? 

2. A hosszú és széles Duna két kisebb folyóból ered, amelyek a németországi Donaueschingen városban egyesülnek egymással. Még egy mutatós kőből készül, oszlopokkal díszített építményt is találunk itt, amely azt jelképezi, hogy a Duna a Fekete-erdőből ered. Tudod, hogy honnan kapta a nevét a Fekete-erdő? 

3. A Duna egy valódi nemzetközi folyó, ugyanis összesen tíz országot érint. Magyarországon, Ausztriában és Szerbinában mindössze 10-10 százaléknyi szakasz található az egész folyó hosszából. Melyik országban található a legtöbb a Dunából?

4. A Duna négy fővárosban is megfordul: Bécsben, Pozsonyban, Budapesten és Belgrádban. E négy város közül három valójában egy-egy ókori római település helyén található. Tudod-e, hogy melyik az az egy, amelyik nem tartozik ezek közé? 

5. A Duna 1992 óta a Transzeurópai hálózat részét képezi. A 3 500 km hosszú vízi útvonal a hollandiai Rotterdamot és a Fekete-tenger partján fekvő Sulinát köti össze egymással, ahol a Duna találkozik a tengerrel. Melyik országban található ez a kikötőváros? 

6. A gőzgép feltalálásával a Dunán is megindultak a hajókázások, a folyó pedig hamarosan turistalátványossággá vált a 19. század során, különösen az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Az első gőzgépes hajó 1830-ban indult útnak a Dunán, a folyó pedig néhány éven belül fontos útvonallá és sokak kedvencévé is vált. 

A megoldások:

1. Európa leghosszabb folyója a Volga, amely Oroszországban található. A Duna tehát a második leghosszabb a kontinensen.

2. A Fekete-erdő nem különleges fáiról, vagy szénné égett területeiről kapta nevét. A rómaiak idején az erdő egy sokkal méretesebb, áthatolhatatlan, sötét hely volt. A rómaiakat megrettentette az erdő, ami annyira sűrű volt, hogy ritkán szűrődött be napfény a lombok alá, ezért kapta tőlük a „silva nigra”, azaz Fekete-erdő nevet.

3. A Duna legnagyobb része Románia területén található. A folyó közel 30 százaléka az ország területén belül van.

4. A négy Duna által érintett főváros közül egyedül Pozsony nem egy régi római településre épült, habár a szlovák főváros területén is voltak egykor római katonai táborok.

5. A Duna Romániában találkozik a Fekete-tengerrel, itt található Sulina városa.