(Fotó: Wikimédia/barry_432)

Hol találhatjuk meg Szelmencet

Szelmenc Sátoraljaújhelytől 50 kilométerre fekszik, egy magyarok lakta ikerfalu, melynek egyik része (Kisszelmenc) Ukrajnában, másik része (Nagyszelmenc) pedig Szlovákiához tartozik. A világhíressé vált szelmenci székelykapu (borítókép) az ukrán-szlovák határátkelőnél áll, a nem mindennapi székelykapu egyik fele Ukrajnában, a másik fele nyolc méterrel odébb, Szlovákiában található.

Mind a két oldalon többségben vannak a magyarok, viszont az egyik oldalon közel tízszer akkora például a nyugdíj, mint a másikon, ráadásul olyan utcák is vannak a faluban, melyek túloldalán egy órával többet mutat az óra. Ez a furcsa helyzet már szült olyan szürreális eseményeket, mint annak a menyasszonynak az esete, akik a házassága napján kisétált a szögesdróthoz, hogy a határ túloldalán élő szülei láthassák őt és férjét a nagy napon. 

Szelmenc elképesztő története

Nagyszelmenc és Kisszelmenc, a két magyarok lakta ikerfalu az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után, az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekkel került az akkor létrehozott, de azóta szétesett Csehszlovákiához. Addig 1000 éven át Magyarország szerves része volt. Az első bécsi döntés – 1938. november 2. – után újra Magyarországhoz tartozott. A második világháború után, a jaltai konferencia megállapodásainak következtében, teljes egészében Csehszlovákiához (a csehszlovák kontinuitás szellemében a győztesek oldalára került Szlovákiához) került volna vissza, de az – azóta ugyancsak szétesett – Szovjetunió erőszakkal nyugatra tolta határait. 

1945-ben az újjáalakuló Csehszlovákiának le kellett mondania a Csap-Ungvár vasút-, és az Ung folyó vonaláról, mert attól tíz-tizenöt kilométerre nyugatabbra húzták meg a csehszlovák-szovjet (a mai szlovák-ukrán) határt. Először a határt drasztikusan úgy húzták meg, hogy az egyik, Szelmenc közepén található házat elválasztották a kertjétől. A tervek szerint a határ az utca másik oldalán kettészelte volna a temetőt is.

Azonban sikerült annyi módosítást elérni, hogy a végleges határvonalat a temetőt kikerülve jelölték ki. Így aztán a szülők és hozzátartozók sírjára szánt virágcsokrok úgy kerülhettek a sírokra, hogy a határ egyik oldaláról átdobták a másik oldalra. Amikor meghalt valaki Szelmencen, a túloldali rokonok, ismerősök kimentek a határvonalat jelző szögesdrót kerítésig és onnan hallgatták a temetési szertartást, majd végigkísérték a kerítés mellett a frissen ásott sír felé a halottat. A következő oldalon további érdekességek várnak! 

Forrás: Wikipédia