Még a KRESZ sem ad egyértelmű tájékoztatást, a rendőrök viszont kíméletlenül büntettek eddig is miatta, és ezután sem lesz ez másképpen! Nézzük, mi az, amire a legtöbb autós nem figyel oda eléggé.
Mi áll a KRESZ-ben?
„Tompított vagy távolsági fényszóró helyett, illetve mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.” Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő, vagy más ok miatt előállt jelentősebb korlátozottsága.
Ehhez még hozzátartozik az, hogy álló járművön tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni, távolsági fényszórót, illetve ködfényszórót tilos használni. A KRESZ-t úgy lehet értelmezni, hogy csak abban az esetben kapcsolhatjuk be a ködlámpát, ha arra a látási viszonyok miatt ténylegesen szükség van.
Ősz végén, és télen a hajnali órákban, illetve este, de akár napközben is egyre többször telepszik köd a tájra, ilyenkor a látási viszonyok romlanak, ezen segíthetünk az első, és a hátsó ködlámpák bekapcsolásával. Ezeket még a legmodernebb és legdrágábba utókban is kézzel kell kapcsolgatnunk, mivel még nem léteznek olyan szenzorok, melyek száz százalékosan el tudják dönteni, mikor is van szükségünk erre a speciális fényforrásra.
Mi a baj a ködlámpákkal?
A ködlámpák egyébként nagyon hasznosak tudnak lenni, de csak akkor, ha megfelelő körülmények között használjuk azokat. Manapság sajnos a legtöbben nem megfelelően alkalmazzák, ez pedig több bajt is okoz.
A hátsó ködlámpák négyszer akkora teljesítményű izzókkal működnek, mint a helyzetjelző lámpák, ez pedig indokolatlan esetben rendkívül zavarja a mögöttünk haladót. Az első ködfényszóróknál a helyzet ugyanez, hihetetlenül balesetveszélyesek, mivel elvakíthatják a szemből érkezőket. A német szabályozás sokkal egyértelműbb, mint a magyar. Eszerint autópályán és a gyorsforgalmi utakon 150 méter alatti látótávolság esetén be kell, be lehet kapcsolni az első ködlámpát. Lakott területen kívül 100-120 méter, lakott területen belül pedig 60-60 méternél rövidebb látótávolság esetén lehet használni a ködfényszórót. A ködzárófényre is van szabályozásuk, azt csak erős ködben, 50 méternél rövidebb látótávolság esetén lehet bekapcsolni.
Sűrű ködben érdemesebb a távolsági fényszórókat használnunk, ebben az esetben a tompított fényszóró és a ködlámpa együttes használata ajánlott. Viszont! Ha mögénk érkezik egy autós társunk, akkor érdemes lekapcsolni a hátsó ködlámpát, így ezzel nem zavarjuk a mögöttünk haladót. Ha utolérünk valakit, akkor pedig kapcsoljuk le az első ködlámpát, mivel úgysem segít a látási viszonyokban, viszont nagyon zavarjuk vele az előttünk haladó autóst!
Miért jár büntetés?
Ha nem indokolják a ködlámpák nappali, illetve éjszakai használatát a látási viszonyok, akkor bizony szabálysértést követünk el, és a rendőrök akár 30 000 forintos bírságot is kiszabhatnak a bekapcsolt ködlámpával közlekedőkre. Németországban más a helyzet, itt alaphelyzetben 20 eurós büntetés jár, ami nagyjából 6-6500 forint jelent.
Ha balesetet okozunk a ködlámpák miatt, akkor emelkedik az összeg, 35 euróig, ami nagyjából 10-11000 forint. Igen, elég nagy a különbség Magyarország és Németország között, de mindegy is. A lényeg az, hogy figyeljetek oda fokozottan a ködlámpákra, nem is a bírság miatt, hanem a biztonság miatt!