Hosszú a vakcinafejlesztés folyamata

Jogosan kérdőjelezi meg az ember magában, hogyha egy ilyen világ méretű problémáról van szó, akkor mért nem mindenki, aki teheti a megoldására fókuszál, és dolgozik gőzerővel a vakcina fejlesztésén, mert egyelőre ez tűnik az egyetlen megoldásnak a járvány kezelésében? Nos, valójában ez így történik, a háttérben folynak a munkálatok gőzerővel, szinte kivétel nélkül minden laboratórium a koronavírus probléma kezelésére állt át, de sajnos egy vakcina kifejlesztése hosszú folyamat, megannyi buktatóval. Ha meg is lenne a vakcina, még akkor is egy hosszú éveken át tartó engedélyeztetés folyamaton kell átmenni, amelynek során alaposan megvizsgálják az esetleges mellékhatásokat és kockázatokat.

A covid-19 egyszerűen nem elég halálos ahhoz, hogy a gyógyszerügyi hatóságok megengedjék a fejlesztett vakcinák hosszú évekig tartó engedélyeztetési folyamatának megkerülését.

Mikor várható akkor a koronavírus elleni oltóanyag?

Két forgatókönyv van, amiből az egyik sem tűnik túl bizakodónak. Az egyik, hogy kivárjuk a hosszú fejlesztési, és engedélyeztetési folyamatot, aminek eredménye az lenne, értelemszerűen, hogy 2021-ben nem indulna el a koronavírus elleni védőoltás program. A másik lehetőség pedig, elindulna az éles oltóprogramok idő előtt, ez esetben azonban felvetődne, hogy vajon a vakcinát kielégítően tesztelték-e, bizonyított-e a hatékonysága, és biztonságossága. Azért tart a gyógyszerkutatás sok évig, mert a klinikai tesztek során minden vállalhatatlanul súlyos mellékhatást ki kell zárni, valamint bizonyítani kell azt is, hogy az adott hatóanyag kiváltja a klinikai hatást. Ezért bukik el a klinikai tesztek fázisába lépett szerek 90 százaléka a tesztelés során.

Milyen eredmények vannak eddig? 

A laboratóriumokban gőzerővel folyik a munka már egy ideje, aminek természetesen meg vannak az eredményei. Vannak ígéretesnek tűnő anyagok, de a tesztek előtt nehéz megmondani, hogy elég jók lesznek-e. Néhány napja olvashattuk, hogy az egyik vakcinával beoltott néhány alany szervezetében megjelentek a koronavírus-specifikus antitestek, ami elméletileg azt jelenti, hogy a hatóanyag működik, és bizonyos fokú védettséget biztosít, viszont egyelőre azt nem tudni, hogy nincs-e ennek az anyagnak erősítő hatása is, illetve bármilyen mellékhatása.

Valamint az Oxfordi Egyetemen is részleges sikert értek el, egy a napokban makákókon tesztelt vakcinával. A majmok ugyan megfertőződtek, de tüneteik sokkal enyhébbek voltak, nem lett tüdőgyulladásuk, éppen ezért ez a szer a halálozási ráta csökkenését tudná hatékonyan segíteni, tényleges megoldást tehát nem ad. Nagyon sok megválaszolatlan kérdés van még a koronavírussal kapcsolatban, amire a kutatók most is keresik a választ. Reméljük minél hamarabb, hatékony megoldást fognak találni.