Kulturális különbség? Tényleg csak ennyi lenne az egész? Mikor tavasszal bejelentettétek, hogy a koronavírus járvány kiindulópontjának számító Vuhanban véget ért a járvány, viszont mi még nagyon sokáig küzdöttünk vele, akkor erre hivatkoztak. Viszont azóta nálunk, azaz nyugaton Európában még mindig nincs vége az egésznek, berobbant a második hullám is, rá lehet ezt még mindig a kulturális különbségekre fogni, vagy milyen más ok húzódik meg a dolog mögött? Ennek jártunk utána!
De tényleg mi a helyzet Ázsiában a koronavírussal?
De tényleg mi? Nagyjából tudjuk mi a helyzet Európában koronavírus fronton, azt is tudjuk, hogy hazánkban mi a helyzet, de hogy az eredeti gócpontnak számító Kínában, vagy a környező országokban hogyan alakult a koronavírus helyzete, arról nem beszél senki. És tudjátok miért? Mert egész egyszerűen nincs miről beszélni. Ez hozzá nem értő szemmel is jól látható? Ha ránézünka covid világtérképre (amit lentebb csatoltunk is), az egész USA és Európa vörösben úszik, ezzel szemben Ázsiában csak kisebb pöttyök vannak. Kínában eddig 91885 fertőzöttet regisztráltak, és 4 742-en haltak meg koronavírusban. Ugyanez a számpár az Egyesült Államokban így mutat: 11 359 804 regisztrált koronavírussal fertőzött, 248 687 halott. És amit még ki kell emelnünk, hogy Kínában egyetlen áldozat sincsen május óta, miközben csak aprócska országunkban naponta közel 100-an halnak meg. De a környező ázsiai országokban is hasonlóképpen sikerült visszaszorítani a járványt: a 126 milliós Japánban 1 895-en haltak meg eddig, Dél-Koreában fél ezer alatt a halottak száma (496), de még ennél is jobban teljesített Tajvan, ahol május óta egyetlen esetet sem regisztráltak, és összesen 7-en vesztették életüket (hogy mi Tajvan sikeres védekezésének titka, arról ITT írtunk)
A számok nem hazudnak?
Megfordult a fejedben, hogy mi van akkor, ha ezek a számok kicsit, vagy kicsit jobban el vannak ferdítve? Igazából minden okod meg van arra, hogy ezt hidd, egyrészt, a statisztikák azért vannak, hogy lehessen őket itt-ott szépíteni, másrészt mikor a járvány kirobbant Kínában, próbálták eltitkolni, harmadrészt pedig rengeteg ilyen hír látott napvilágot. Nos, hogy pontosan mennyien fertőződtek meg koronavírussal, és mennyien hunytak el benne, azt még Magyarországra levetítve sem tudhatjuk, nemhogy Kínában. De egy biztos, ahhoz, hogy az embereket rávegyük, hogy vegyék komolyan a helyzetet, a valós számok kellenek! A tavaszi hullám alatt Vuhant is magában foglaló Hupej tartományban a Covid–19 halálozási rátája 6,6 százalék volt, ami nagyon nem alacsony! Az elején titkolóztak, az biztos, majd volt egy kis nehézség, hiszen a járvány korai szakaszában még nem álltak rendelkezésre megfelelő mennyiségben tesztek, de mire már kiforrott a dolog, nem országra, megyékre lebontva voltak meg a pontos számok, hanem egy applikáció segítségével háztömbökre pontosan lehetett látni, hogy hány koronavírussal fertőzött van. A lakosságot tehát teljes körűen tájékoztatták, de mit csináltak még, hogy ilyen hatékonyan visszaszorították a vírust? Lapozz, és mutatjuk!