Magyar ételek, melyek meghódították a világot

TR

IRATKOZZ FEL

CSATORNÁNKRA

Biztosan Ti is kérdeztétek már meg külföldi ismerőseitektől, vagy turistáktól hogy kóstoltak-e már finom magyar ételt, vagy hogy milyen magyar ételeket ismernek. Erre a leggyakorribb válasz mindig a gulyás szokott lenni, de mutatunk néhány hazai fogást, melyeknek híre van a világon!

Csirkepaprikás

Igazi hungarikumnak számít, megvan benne minden, ami a magyar konyhát le tudja írni. Pirospaprika, hagyma, fokhagyma, paradicsom, hús, bors és tejföl. Az alföldi pásztorok és parasztok kedvenc lakomája volt. Nokedlivel a legfinomabb fogyasztani!

Egy igazi magyar háziasszony pontosan tudja mi a különbség egy csirkepörkölt és egy csirkepaprikás között. Természetesen a tejföl! 200 éves múltjával viszonylag fiatal ételnek számít a magyar fogások között, ami igazán az alföldi parasztok körében volt igazán népszerű. Eleinte más húsokból készítétették, például marhából és birkából, de leginkább csirkével készített változata terjedt el a későbbiekben az egész országban. A reformkorra már a szakácsművészetben is szívesen alkalmazták ezt a paprikás ételt. Tehát a tejföllel sűrített csirkepörköltet mondhatjuk, hogy már a polgárság kezdte el terjeszteni, ami mára már minden magyar háztartásban alapfogásnak számít. Az 1800-as évek végére pedig már több külföldi ajánlja a gulyás mellett a csirkepaprikást.

Ha Schliersee környékén jársz, keresd meg a Dávid éttermet, igazi magyaros ételeket kóstolhatsz: ein perfekter ort fur silvesterabendessen und silvesterparty amschlierseeim restaurant david.

hirdetes

Halászlé


A valódi, igazán finom halászlé titka az, hogy sokfajta halból készül, legfőképp pontyból. Manapság már sokféle elkészítési módja van ennek a fogásnak. A szegedi halászlé lényege a passzírozás, de a bajai halászlét tésztával szokás enni. Ma már az egyik leggyakoribb főzőverseny téma a halászléfőző verseny. Ez egy igazi, hagyományos fogás egy karácsonyi vagy szilveszteri vacsorán! De mióta esszük és hogyan vált népszerűvé?

A hallevesek már nagyon régóta visszanyúlnak a magyarok múltjába is, de a pirospaprikás verzió csak az 1800-as évek elején kezdett elterjedni, először 1835-ben jelent meg Németh Susánna: Nemzeti Szakácsné című szakácskönyvében. Azóta számos szakácskönyvből főzhetjük meg ezt a tradícionális magyar fogást, különböző technikákkal. A magyar néprajzi irodalom szerint a hosszú lére eresztett halpaprikást nevezhetjük halászlének. Lényege, hogy minden hozzávalót egyszerre kezdenek el főzni egy bográcsban. 

hirdetes


Palacsinta

Talán senki nem ismer olyan embert, aki ne szeretné a palacsintát! Mindenki kedvence készülhet sós és édes töltelékkel, bármikor megállja a helyét akár főfogásként is. A palacsinta eredete még a római korból származik, amikor kerek kövön egy lepényszerű tésztát sütöttek ki. Sokan azért szeretik elkészíteni, mert kevés alapanyagból, gyorsan és egyszerűen finom ételt varázsolhatnak az asztalra, amit mindenki szívesen fogyaszt. Nem kell hozzá más csak liszt, víz, tojás, olaj és pici só. Mindezt összekeverve, megkapjuk a folyékony á
llagú tésztánkat, amit már süthetünk is ki. De ahány ország annyi féle palacsinta létezik, a magyarokra leginkább a nagyon vékonyra sütött tészta a jellemző, amit szeretünk túrótöltelékkel, különböző lekvárokkal, fahéjas cukorral vagy kakaóporral megtölteni. Ne feletjsük el a sós váltazatát sem, amibe darált hús és zöldségek is kerülhetnek, és itt érdemes megemlíteni a hirhedt magyar specialitást a hortobágyi palacsintát, vagy a világhírű rakott palacsintát, a Gundel-palacsintát.


A külföldiek véleménye alapján ezek a legfinomabb magyar ételek! Neked melyik a kedvenced?


Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Érdekességek Ételek Gasztronómia Külföld Magyar Magyarország Magyarság

Szótár

Iparművészeti Múzeum

Iparművészeti Múzeum: országos múzeum Budapest IX. kerületében, az Üllői út 33-37. szám... Tovább

Balatonfüred:

Balatonfüred: A Balaton déli partjának fővárosa, sokak szerint a legszebb balatoni település.... Tovább

Tovább a lexikonra