Ma már természetesnek számít, hogy ha autóval sietünk országhatáron innen és túl, akkor viszonylag gyorsan a kellő autópályán át célunkhoz érünk. Mindennapi életünk szerves részei lettek a sztrádák, régebben azonban nem voltak azok. Nagyon nem.
Ha 2020-21-re nem is megszámlálhatatlanul sok autópályája van az országnak, de az általános közvélekedésen túl fontos megjegyezni, hogy nem csak M3-as, M1-es, M5-ös és M7-es autópályákból Magyarország. 2021-re összesen 1876 kilométer gyorsforgalmi út lesz itthon, ami azt jelenti, hogy az ilyen típusú utak 66%-a kevesebb, mint 20 évesek.
Mint azt a bevezetőben már megemlítettem, régen nem így mentek a dolgok. Képzeljük csak el, hogy milyen érzés lehetett azt megtanulni, hogy ezen az utak másfajta közlekedési viselkedést igényelnek!?
Természetesen az M3-as autópályára is igazak ezek a megállapítások. Sokaknak nyilván magától értetődő, de muszáj megjegyezni, hogy ezek az utak nem egyszerre, hanem szakaszosan épültek meg.
1978 végén adták át a „régi 3-as” tehermentesítésére szánt új autópálya első 28 kilométeres szakaszát, mely Budapest XV. kerületétől Gödöllőig ért el. Rá két évre már készen volt a Gödöllő-Hatvan szakasz is.
Manapság 281 kilométer hosszú az út, amely még nem érte el az országhatárt.
A következő oldalon megmutatjuk az út építéséről készült korabeli felvételt, mely elképesztően sok plusz és érdekes információt tartalmaz eddig megemlítetteken kívül.