Már ahogy a nevét olvassunk, felcsendül a fejünkben a kellemes dallam, ami gyermekkorunk meghatározó emlékévé vált! Kedvenc meséink az 1980-as évektől szórakoztattak minket a felejthetetlen népmesei történetekkel. A Magyar Népmesék a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének legnagyobb sikere, amelynek ötlete Mikulás Ferenc stúdióvezető fejéből pattant ki!
A Magyar Népmesék nyomában
A kedvenc magyar televíziós rajzfilm sorozatunkat a 80-as évektől egészen 2012-ig láthattuk mindennap a televízióban nagy örömünkre, mondhatni már ez volt gyermekkori napjaink fénypontja! A Magyar Népmesék hatalmas sikert aratott a magyar filmiparban, ami nem csoda hiszen a felejthetetlen népmesékből készített rajzfilmsorozatot úgy készítették el, hogy a mesék eredeti humorát megtartva belecsempésztek egy kis képi humort is a kecskeméti Pannónia Filmstúdióban.
#szavazas-376#
A Magyar Népmesék ötlete Mikulás Ferenctől származnak, akinek elmondása szerint, a rajzfilm sorozat azért lett ilyen sikeres, mert abban az időben felkapottá váltak a különböző néprajzi témák, ezzel a kor szelleme biztosan hozzájárult a mesék hosszú útjához.
A kezdetekben a fiatalnak számító filmstúdiónak nem igen tellett különböző forgatókönyvek megvásárolására, így sokkal inkább támaszkodtak az alkotók fantáziájára, ami végül meg is hozta a várva várt sikert, ugyanis a Magyar Népmesék hihetetlenül gyorsan befutott.
Mikulás Ferenc neve mellett meg kell említeni a tervező, rendező, szakértőt is, Jankovics Marcellt, aki a kedvelt paraszti kultúra kincseinek megmentésén is dolgozott. Az első epizódot 1977-ben adta le a Magyar Televízió, Só címmel, a századik és egyben utolsó részt pedig 2011-ben, ami a Mátyás király arany szőrű báránya nevet viseli. A magyarnépmeséken generációk nőttek fel, és minden generáció úgy érezhette a mese nézés közben, hogy a mesék neki szólnak. Talán ez volt a nagy varázsa a Magyar Népmeséknek!
A Magyar Népmesék külföldön is aratott!
A sorozatot nem csak itthon imádták a TV-nézők, de az Egyesült Államokban, Kínában, Ausztráliában és még az arab országokban is hatalmas sikereket értek el a magyar népi szokásokról íródott mesék, sőt még a Vatikán is megvásárolta a jogokat. Persze az elején mindenki aggódott a külföldi fogadtatástól, de nem kellett a készítőknek csalódniuk, hiszen számos animációs filmszemlén tarolt a magyarok által készített televíziós rajzfilmsorozat. Az erős képi motívumok közel álnak az ázsiai országokhoz, így nem csoda, hogy ott is nagy sikere lett, Japánban még a császár is ezeket a meséket nézte!
Ezt biztosan nem tudtad a Magyar Népmesékről!
A Magyar Népmesék elején felcsendülő zenét, ami a mai napig mindannyiunk bármikor vissza tudna dúdolni, a még ma is aktívan tevékenykedő Kaláka együttes szolgáltatta, és csak úgy összenőtt a mesével a főcímdal, mint Szabó Gyula szinkron hangja.
A másik tény, amit nem tudtál a Magyar Népmesékről, hogy rengeteg erotikus utalást tartalmaznak, amelyek az araboknál nem jelentettek problémát, de Romániában kiverték a biztosítékot, pontosabban leginkább a Bíró okos lánya című rész volt számukra túl sok, és úgy gondolták, ezt az epizódot csak este 10 után kellene játszani.