A magyar racka juh egy igazi nemzeti kincs, amely az idők során megőrizte ősi jellegét és különleges megjelenését. Ez a régi magyar juhfajta, más néven hortobágyi racka juh, a honfoglaló magyarokkal együtt érkezett a Kárpát-medencébe, és azóta is a magyar pásztorélet szimbóluma. Tudományos neve Ovis aries strepsiceros hungaricus, ami jól tükrözi e fajta magyar gyökereit és különlegességét. Magyarként érdemes jobban megismerni országunk történetét, történelmét, amiből a magyar racka juh sem maradhat ki.
Mit jelent a magyar racka juh tudományos neve?
Az „ovis” juhot jelent, az „aries” kost, a „strepsiceros” zajongót, a „hungaricus” pedig magyart. A racka szó eredete nem túl hízelgő, jelentése keverék, de a magyar nyelvben inkább a különleges, csavart szarvú juhot jelöli. A racka elnevezés különösen találó, hiszen ez a fajta a XX. század közepére szinte kizárólag a Hortobágyon maradt fenn, innen kapta a nevét is.
Hogyan néz ki a magyar racka juh?
A racka juh jellegzetessége a "V" alakban elálló, egyenes, de sokszorosan csavart szarv, amely mindkét nemnél megtalálható. A kosok szarvai akár 0,5 méter hosszúak is lehetnek, míg az anyajuhok szarva általában 30 centiméteres. A fehér racka juh szarvai viaszsárgák, míg a fekete változat szarvai palaszürkék. Gyapjuk durva, tincses szerkezetű, és két színváltozatban fordul elő: fehér és fekete.
A racka juhok testalkata közepes: a kosok testtömege 55-75 kilogramm, míg az anyajuhoké 35-45 kilogramm. A marmagasságuk kosok esetében 75 centiméter, anyajuhoknál pedig 66 centiméter. A fehér racka juhok gyapja krémfehér, pofájuk és lábaik világosbarnák, míg a fekete rackák teljesen feketék, de idősebb korukban szürke szálak is megjelenhetnek a bundájukban.
Hol él és honnan származik a racka juh?
A magyar racka juh fajtájának gyökerei az időszámításunk előtti 4. évezredig nyúlnak vissza. Az akkori Mezopotámia területén élt egy gyapjas, egyenes szarvú juh, amely a racka ősének tekinthető. Azonban nincs megbízható adat arról, hogyan került be a fajta a Kárpát-medencébe. Egyes elméletek szerint a honfoglaló magyarok hozták magukkal, mások szerint ázsiai eredetűek, és a népvándorlás során terjedtek el. Ma a magyar racka juh elsősorban az Alföldön, például a Hortobágyon, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, és a Körös-Maros Nemzeti Parkban található.
Mit eszik a magyar racka juh?
A racka juhokat tavasztól őszig legeltetik, amikor a legelőkön bőségesen található friss fű és egyéb növények. Télen belső takarmányozással tartják őket, szénával és más takarmánnyal biztosítva a megfelelő tápanyagellátást. A racka juhok ellenállóak, és a legmostohább körülmények között is képesek megélni.
Lapozz, mert még rengeteg érdekességet hoztam a magyar racka juhról!