A magyar űrhajósok és ezzel együtt Magyarország ismét történelmi pillanat előtt áll, hiszen újabb űrhajós készül a világűrbe. A Hunor program keretében a magyar jelölt intenzív kiképzésen vesz részt, amely nemcsak fizikai és mentális kihívásokkal teli, hanem egyedülálló lehetőséget is nyújt a magyar tudomány számára. De milyen küldetések várnak rá odafent, és hogyan készül a jövő évi misszióra?
Az első magyar űrhajós Farkas Bertalan
Farkas Bertalan, a magyar űrhajósok közül az első, 1980-ban írta be magát a történelembe, amikor részt vett a Szojuz–36 űrmisszióban. A világűrbe jutó hetedik nemzetközi űrhajósként és az első magyar állampolgárként fontos szerepet játszott a magyar tudományos eredmények nemzetközi színtérre juttatásában. Küldetése során különböző kísérleteket végzett, melyek közül több a magyar tudományos közösség számára is jelentős volt. Farkas Bertalan hőstette a magyar űrkutatás egyik legkiemelkedőbb pillanata, és inspirációt jelent a jövő generációi számára is.
Farkas Bertalan nyitotta meg az utat a magyar űrhajósok előtt, összesen 7 napot, 20 órát és 45 percet töltött a világűrben, ahol a Szaljut–6 űrállomás fedélzetén számos tudományos kísérletet végzett. Mérnök ezredesként és a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjának tagjaként tevékenyen hozzájárul a magyar űrkutatás fejlődéséhez. Munkásságát 2019-ben a Hazáért Érdemjellel ismerték el, és emellett a Magyar Kultúra Lovagja címmel is kitüntették, amely méltó elismerése volt a tudományos és kulturális életben betöltött szerepének.
Tudtad?
Farkas Bertalan valóban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén indult a világűrbe, azonban visszatérni a Szojuz–35 űrhajóval tért vissza a Földre. Ez az úgynevezett "űrhajócsere" művelet volt, amely akkoriban megszokott volt a Szovjetunió űrprogramjában. A Szojuz–36-tal ment fel a világűrbe, de az ott állomásozó Szojuz–35 űrhajóval tért haza. Ez része volt a Szaljut–6 űrállomás küldetésének, ahol Farkas több tudományos kísérletet is végzett.
A kilövés előtti pillanatok és a beszéd, ami akkor elhangzott:
Magyar űrhajósok: Milyen volt az akkori űrhajós kiképzés?
Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa, ahogy a többi jelölt is, vadászpilóta volt, így a repülési ismeretekkel már rendelkeztek, és ebből nem kellett külön vizsgát tenniük. Azonban a kiképzés rendkívül szigorú és megterhelő volt, mind fizikailag, mind mentálisan. Az űrhajósokat Csillagvárosban, a Szovjetunió híres űrhajós kiképző központjában készítették fel, távol otthonaiktól. Az egyik legemlékezetesebb gyakorlat során a tengerbe dobták őket, ahol órákig kellett várniuk a mentőcsapatra, ami próbára tette állóképességüket és kitartásukat.
Magyar űrhajósok: Farkas Bertalan kiképzése
Farkas Bertalan volt az első a magyar űrhajósok közül, aki az űrállomásra nem csak szakmai felszerelést vitt magával, hanem néhány számára kedves személyes tárgyat is. Ezek között volt egy kis Unicum, családi fényképek, a híres TV maci, valamint kétéves kislányának piros-fehér-zöld ruhás babája. Ez a baba különleges jelentőséggel bírt, hiszen tizennyolc éves koráig őrizte, majd átadta a lányának azzal, hogy ez egy egyedi darab, amelyből a világon nincs még egy. Az ilyen tárgyak nem csak érzelmi értéket képviselnek, de hivatalos igazolást is kapnak arról, hogy jártak az űrben.
Magyar űrhajósok: új program indult
A 2021-ben elfogadott magyar űrstratégia részeként indult el a nemzeti kutatóűrhajós-program, a Hunor (Hungarian to Orbit), amelynek célja, hogy magyar űrhajóst juttasson a világűrbe. Az eredeti tervek szerint a küldetés 2024-ben valósulna meg, azonban számos tényező befolyásolhatja az indulás időpontját, így valószínű, hogy 2025 első felére tolódik. Mivel a Nemzetközi Űrállomás zsúfolt programja és a nemzetközi űrforgalom alakulása is hatással van az időzítésre, egyelőre bizonytalan, mikor valósulhat meg pontosan a küldetés. A kiválasztott magyar űrhajósok közül a legjobb várhatóan harminc napot tölt majd a világűrben, ahol tudományos kísérleteket végez, és ezzel hozzájárul a magyar űrkutatás fejlődéséhez.
Jelenlegi magyar űrhajósjelöltek
A magyar űrhajósok képzése már tavaly elkezdődött, és 14 hónap intenzív felkészülés után dőlt el, hogy ki lesz az a kiválasztott, aki Magyarországot képviselheti a világűrben. Mostanra már hivatalosan is ismert, hogy Kapu Tibor nyerte el a megtisztelő feladatot, hogy újabb magyar asztronautaként indulhasson a világűrbe. Vele párhuzamosan a tartalék űrhajósjelölt, Cserényi Gyula, szintén Houstonban készül a küldetésre, arra az esetre, ha szükség lenne a bevetésére. Mindketten elhivatottan folytatják a kiképzést, hogy sikerrel teljesítsék Magyarország űrkutatási céljait.
Ízelítő a jelenlegi magyar űrhajósok képzésből
A jelenlegi magyar űrhajósok kiképzése számos újdonságot tartalmaz, köztük egy új, magyar fejlesztésű izolációs tréninget, amely korábban nem volt része a felkészítési programnak. Ennek során a jelöltek 6 napon át egy kis alapterületű konténerben éltek, ahol a Nemzetközi Űrállomás körülményeit szimulálták. A kiképzés különlegessége, hogy a résztvevők nem tudták, mikor engedik ki őket, és szinte teljesen el voltak zárva a külvilágtól. Az élelem és víz korlátozott mennyiségben állt rendelkezésre, alvásidejük pedig folyamatosan csökkent, hogy az űrben várható kihívásokra készítsék fel őket.
Emellett a magyar űrhajósok szigorú, alacsony sótartalmú diétát is követnek, és az időbeosztás pontossága rendkívüli fegyelmet igényel. Az űrállomáson minden perc számít, ezért napjaikat ötperces blokkokra osztva élik. Öt perc jut az ébredésre, a reggeli készülődésre, majd ugyanilyen precizitással szabályozzák az étkezéseket, az ivást és a különböző kísérletek elvégzését is. Ez a részletes felkészítés segít abban, hogy a leendő űrhajósok maximális hatékonysággal és koncentrációval dolgozzanak az űrállomáson.
A felkészülés folyamatosan zajlik a jövő áprilisra tervezett űrmisszióra, ahol a magyar űrhajósok minden apró részletre felkészülnek, hogy maximális hatékonysággal és biztonsággal teljesíthessék küldetésüket.
Milyen küldetések várnak a magyar űrhajósokra?
A magyar űrhajósjelöltre számos izgalmas és tudományos szempontból jelentős küldetés vár a tervezett űrmisszió során. A fő feladatok közé tartozik különböző tudományos kísérletek végrehajtása, amelyek a világűr extrém körülményeit kihasználva szolgálnak majd fontos adatokat. Ezek a kísérletek érinthetik a biológiát, az anyagkutatást, valamint az emberi szervezet űrbeli viselkedésének vizsgálatát is.
A magyar kutatók által fejlesztett berendezések és eszközök tesztelése kiemelt része lesz a küldetésnek, melyek eredményei nemcsak a magyar tudományos közösség számára lesznek fontosak, hanem a nemzetközi űrkutatásban is hasznosíthatók lesznek. Emellett a magyar űrhajósok közül a kiválasztottnak várhatóan részt kell vennie az űrállomás fenntartásában és üzemeltetésében is, ami olyan tevékenységeket foglal magában, mint a műszaki ellenőrzések, rendszerek karbantartása, valamint az űrállomás mindennapi működésének biztosítása. A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek eredményei hatással lehetnek a Földön alkalmazható technológiákra és orvosi eljárásokra is.
Az űrmisszió egy fontos mérföldkő lesz nem csak a magyar űrhasjósok, de Magyarország számára is az űrkutatás terén. Lehetőséget biztosít a magyar tudományos eredmények globális bemutatására, valamint arra, hogy a magyar űrhajós hozzájáruljon a nemzetközi űrkutatási közösség előrehaladásához.
Az előttünk álló űrmisszió nemcsak Magyarország, hanem a tudományos világ számára is kiemelkedő jelentőségű. A magyar űrhajósok tudományos felfedezései és kísérletei hozzájárulhatnak a nemzetközi kutatásokhoz, és megerősíthetik hazánk szerepét az űrkutatásban. Ahogy közeledik az indulás napja, izgalommal várjuk, hogy mit hoz a jövő, és milyen új lehetőségek nyílnak meg az űr felfedezésével.
Forrás: NKT, mti.hu