Ezek azok a könyvtárak az országból, mely múltjukkal és kinézetükkel a legszebbek közé predesztinálják magukat. Csodás, világszínvonalú lista következik.
Milyen lenne barokk falfestmények alatt, egy antik karosszékben üldögélve, vagy egy fapolcokból épült ultramodern könyvtárban olvasgatni? A következőkben bemutatunk néhányat Magyarország legszebb könyvtárai közül, amelyek világszinten is megállják a helyüket.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest
"A pesti mágnásfertály egyik legszebb épülete, az eredetileg főúri magánrezidenciának épült Wenckheim-palota több mint nyolcvan éve ad otthont a főváros könyvtárának. Az 1889-ben épült neobarokk palotát az ezredfordulón teljes egészében restaurálták, a régi fényében tündöklő könyvtárpalotához két másik épületet is hozzákapcsoltak. Az Europa Nostra-díjjal, Építészeti Nívódíjjal kitüntetett épületegyüttes a régi és az új összhangjának különleges példája" – olvashatjuk a könyvtár bemutatkozásában.
A csodálatos olvasótermeket egy könyv társaságában érdemes felfedezni. Külön kiemelésre méltó például a faragott csigalépcsőivel és a kristálycsillárokkal felszerelt bölcseleti terem. Érdemes csatlakozni a szombatonként 11 és 12 óra között megtartott művészettörténeti séták egyikéhez, azonban érdemes jóval előtte jelentkezni ezekre, mert a helyek hamar el tudnak fogyni.
Helikon Könyvtár, Keszthely
Magyarország egyetlen érintetlen nemesi magánkönyvtára a keszthelyi Festetics-kastélyban található. A Festetics család akkora becsben tartotta a könyveket, hogy külön szárnyat építettek a kastélyhoz ezek számára. A könyvtár 1801-ben készült el. A 80 ezer darabos gyűjtemény nem egy különlegességet tartalmaz. A legöregebb itt őrzött könyv a Chronica Hungaroru, amelyet Thuróczy János írt még 1488-ban. Érdemes megemlíteni a könyvtár klasszicista belsejét is, amely kifejezetten egyedinek számít.
„A gyűjtemény megmenekülése annak köszönhető, hogy a második világháború alatt a Keszthelyt megszálló orosz csapatok parancsnoka, felmérve a kincsek értékét, befalaztatta a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget. Az így lezárt termekbe összegyűjtötték a legértékesebb berendezési tárgyakat, festményeket, szobrokat, porcelánokat, amelyek a többi magyar kastély berendezésétől eltérően, egyedülálló módon eredeti helyükön vészelték át a háborús időket, és ma is láthatók a kiállításon” – írja a könyvtár oldala.
Ciszterci Műemlékkönyvtár, Zirc
Sokan nem tudják, hogy a Zirci apátság épülete egy különleges könyvtárat rejt magában. Az 1950-ben 65 ezres gyűjteménnyel büszkélkedő könyvtár első könyvit még az első szerzetesekkel együtt érkeztek ide. A kollekció érdekességekben gazdag, ezek közé tartozik például a 70 ősnyomatvány, amelyek többnyire teológiai témákat dolgoznak fel.
A nagyterem mennyezetének vizsgálata közben láthatjuk, hogy annak nagy része javításra került. A második világháború során egy vadászgép csapódott a könyvtár épületébe, jelentős károkat okozva abban. A könyvtár csak kísérő társaságában látogatható.
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Budapest
Ezt az impozáns könyvtárat az akadémia első elnöke, gróf Teleki József alapította, aki 1826-ban ajánlotta fel 30 ezer kötetből álló családi könyvgyűjteményét az akadémiának. A központi könyvtár helyhiány miatt végül az Arany János utcába került az 1980-as években. Az épületet Ybl Miklós tervezte – a klasszicista könyvtár ablakai közül néhányból kilátás nyílik a Dunára.
„A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a tudományos ismeretek terjesztésének és a tudományos munka előmozdításának feladatát látja el, történeti szempontból is országos jelentőségű nyomtatott, kéziratos, levéltári és egyéb információhordozókon található anyagot gondozó nemzeti intézmény” – idézi a könyvtár oldala az MTA-ról szóló 1994. évi XL. törvény és az ahhoz kapcsolódó Alapszbány 75. paragrafusát.
Sárospataki Református Kollégium Gyűjteménye, Sárospatak
A gyűjtemény kéziratokat, újságokat, térképeket, kottákat, iskolai bizonyítványokat, gyászjelentéseket, filmeket, felvételeket és digitális dokumentumokat tartalmaz, amelyek összességében egy félmilliós darabszámú kollekciót alkotnak. A kapacitás hiányából adódó problémákra 1986-ban sikerült megoldást találni, ekkor épült meg ugyanis a Repositorium épülete Makovecz Imre tervei alapján.
A nyomtatott kollekció többnyire teológiai, filozófiai, történelmi, néprajzi társadalomtudományi, és nyelvészeti művekből áll, azonban a hagyatéki könyvtárnak köszönhetően igen nagy a szépirodalmi művek száma is. „A könyvállományban 7 kódexet, 18 kódex-töredéket vay kódexbe kötött könyvet, 33 ősnyomtatványt, s 1430 régi magyar könyvet őrzünk, közöttük számos ritkasággal, unikummal. A rongált nyomtatványok restaurálásával saját műhelyünk foglalkozik” – írja a könyvtár oldala.