A jégkorszak lezárultával Európa éghajlata jelentős mértékben enyhült, ami nagymértékben kedvezett az erdős területek elterjedésének, azonban a korai időkből származó növények alig maradtak meg. Ebből a szempontból Magyarország területe egyedülállónak számít Európában, hiszen régi emlékként egy apró folt őserdő mégis megmaradt az ország területén. 

Nehéz elképzelni, hogy a mai Magyarország területén kb. 110 000 évvel ezelőtt még mamutok és őslények járkáltak, és hogy éghajlata és tája sokkal inkább hasonlított a mai Szibériáéhoz. A földtörténet legutolsó eljegesedése, a Würm-glaciális alatt hazánk területe inkább egy jeges tundrához állt közel. Rengeteg, látványos nyomot hagyott maga után a világon, ám befejeztével jelentősen megváltozott többek között Magyarország éghajlata is. 

A jégkorszakból maradt őserdő

A napjainkban ismert Hortobágy korántsem hasonlít, a több mint 12 000 évvel ezelőtti önmagára. A glaciális időszaka után a mai Alföld területét teljesen elborították a fás erdők. Az emberek megjelenésével és a népvándorlás kezdetével ez az úgynevezett őserdő folyamatosan csökkent, mivel az ember számára egyre több helyre volt szükség, hogy életterét kialakítsa. Az idő előrehaladtával, a fakitermelésnek és a mezőgazdaságnak köszönhetően egyre több ősfa tűnt el az erdőkből, helyüket felváltották az idegen tájról betelepített fák. A cikk tovább folytatódik a következő oldalon.

A Mátra ősi ajándéka

Az őserdő fogalma ténylegesen olyan erdőt jelent, mely növényzetének fejlődésébe nem avatkozott bele emberi kéz sohasem. Európa területén szinte egyetlen ilyen erdőség sem maradt fent a jégkorszak után, azonban Magyarország északi részén, a Mártában az 1970-es évek elejéig még fellelhető volt egy apró, érintetlen erdő terület, mely a régi őserdők maradványaként fentmaradt. A Kékestető környékén ekkor vágták ki az utolsó fáit annak az őserdőnek, mely sokáig nagy részt birtokolt magának az ország területéből.

(forrás: erdorezevartum.hu)

A természetvédelmi törvényeknek hála azonban nem tűnt el a teljes őserdő. A Mátra északi lejtőin, még ma is megtalálható az egykori őserdő megmaradt nyúlványa. 1993-ban létrehozták az Erdőrezervátum programot, mely keretében sikerült megvédeni egy apró részt a régmúlt őserdőjéből. A 2000-es évek elejétől fogva fokozott természetvédelmi oltalom alatt áll a Mátra gyönyörű északi lankáink megbúvó Csörgővölgyi Erdőrezervátum, mely így megmaradhatott hazánk egyetlen őserdőjének.

A kb. 135 hektáros területen nincs helye emberi beavatkozásnak olyan szinten, hogy a széltől, vagy más időjárási viszontagságtól kidőlt fákat sem szabad eltávolítani. Az erdő faállományát sűrű lombkoronájú bükkfák, éger, gyertyános és cser tölgyesek teszik ki. Az oltalom alatt álló területen keresztül folyik a Csörgőpatak, mely az áradáskor egymásnak csapódó sziklák és kövek hangjáról kapta a nevét.Az erdőrezervátum teljes területén kb. 25 éve zajlanak a folyamatos ökológiai vizsgálatok.

Mivel csak igen kevés mérsékelt övi őserdő maradt fent Európa területén, így a kutatóknak csak kevés információjuk van az erdőképződés folyamatáról. Éppen ezért a kutatók munkáját mindennél előbbre helyezik, így az őserdő csak külön, a nemzeti parktól kapott előzetes egyeztetéssel látogatható. Ám ennek ellenére is kifejezetten ajánlott ellátogatni ide, hiszen remek turista útvonala van, így bárki átélheti, hogy milyen érzés egy igazi őserdőben sétálni. A völgy Mátraszentistvánról, Mátraszentimréről, Mátrakeresztesről és a Ágasvári turistaháztól is elérhető.