Müller Péter spirituális könyvei és irodalmi drámái rendkívül sokat mondóak és igen tanulságosak. Most elhoztuk a legszebb szerelmes idézeteit, amelyek rendkívül szívhez szólóak!
Müller Péter író
Müller Péter Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, dramaturg, forgatókönyvíró és előadó. A magyar irodalom egyik meghatározó alakja, hiszen legismertebb művei igencsak spirituálisak és tanulságokat, amelyek képesek teljesen más szemszögből vizsgálni akár a leghétköznapibb dolgokat is. Könyveit olvasva folyamatos személyiségfejlődésen mehetünk keresztül, ahogyan egykor az író is, hiszen 1956-ban egy halál közeli élményben volt része. Emiatt Müller Péter egészen más szemszögből kezdte látni a világot, amely műveiben és célkitűzéseiben is jelentősen meglátszott és meglátszik a mai napig.
A “lélek írója”
Színpadi művei, regényei és esszé kötetei egyaránt emiatt a trauma miatt születtek meg, melyben az élethez való szeretete és tapasztalatai is megmutatkoznak. Az elmúlt évek során Müller Péter könyvei egyre népszerűbbé váltak és az egyik legsikeresebb ezoterikus kötetek közé tartoznak, amelyből több százezer példányt eladtak. Kötetei mellett spirituális művei is meghatározóak és számos példánya a toplisták élén szerepel.
A Szeretetkönyv például a szerelem különböző fajtáit és tulajdonságait írja le, amely során mindenki megérheti, hogy nem egyformán szeretnek az emberek. Ezzel a kötetével és megannyi a “test és lélek összhangjáról” szóló könyvével számos olyan tapasztalatot és tanulságot hozott a magyar irodalomba, amelyek bárki számára új kezdetet jelenthetnek. Érdemes elmerülni műveiben.
Most azonban összeszedtük a legszebb és legelgondolkodtatóbb szerelmes idézeteit, amelyből mind tanulhatunk valamit.
A legszebb Müller Péter idézetek a szerelemről
“Nem tudjuk kimondani. Szerelmes vagyok, nem eszem, nem alszom, elvarázsolt állapotban élek, szárnyalok a boldogságtól, öngyilkos akarok lenni, megszépülök, lefogyok, olyan vagyok, mint egy őrült - s azt mondom a kedvesemnek: "Szeretlek!"... Mi ez?! ...Mi az, hogy "szeretlek"? Hol van ez a szó, ahhoz képest, amit élek? Sehol! Méltatlan a valósághoz! ...Nem kellett volna kimondani! Nem kevesebbet mondtam vele, hanem valami egészen mást! Semmit. Azt kellett volna mondani, hogy őrült vagyok, benned akarok élni, fáj, ha nem látlak, félek tőled, egyszerre vagyok kétségbeesett, alázatos, hatalmas, rémült, boldog, nyomorult... A sejtjeim szomjaznak rád... Azonnal meg akarok halni, és örökké akarok élni veled!... De hol jön ehhez a szó, hogy "szeretlek"?!... Ami a lélekben egy egész világ, az kimondva egy kopott, értéktelen jel. És ez minden nagy élményünkkel így van. Elmondhatatlanok.”
“Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől. Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied. Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed. Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van.”