Hagyományos, modern, nemzeti identitást erősítő

A legújabb Nemzeti Alaptanterv (NAT) ötvözi a legmodernebb, legeredményesebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatokat a magyar oktatás hagyományaival, értékeivel, valamint erősíti a nemzeti identitást. A heti óraszámokat évfolyamonként határozza meg, az alsó tagozat első három évében 24 óra lesz egy héten, amiből 22 kötelező – ebben a maximumban már a heti öt testnevelés óra is benne van.

A negyedik évben 25, a hatodikban 28, a hetedikben, a nyolcadikban 30, míg a kilencedik-tizenkettedikben 34 óra lesz a heti maximum óraszám. Ettől magasabb óraszáma csak a két tannyelvű iskolai oktatásban, a sportiskolákban, a nemzetiségi nevelésben, és az emelet szintű oktatásban tanulóknak lehet. Ezek az óraszámok azt jelentik, hogy az ígéreteknek megfelelően valóban sikerült mérsékelni a terhelést. 

Wass Albert műve a kötelezők között

Korábban komoly konfliktusokat váltott ki, hogy a sajátos nézeteket valló Takaró Mihály irodalomtörténész is részt vehet a NAT magyar irodalomra vonatkozó részének átdolgozásában, de ha megnézzük a kötelező olvasmányok listáját, forradalmi átalakulást nem igazán láthatunk. Wass Albert a megismerendő szerzők között kapott helyet, és az Adjátok vissza a hegyeimet! című regénye a felső tagozatosok egyik kötelező olvasmánya lett.

Ugyanakkor az évtizedek óta változatlanul előírt klasszikusok maradtak, mint például Arany János: Toldi, Gárdonyi Géza: Egri Csillagok, Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, Petőfi Sándor: János vitéz. Jókai Mór esetében történt változás, csak rövidebb műveket ír elő az új NAT, Az Arany ember maradt, viszont A kőszívű ember fiai nem. Herczeg Ferenc is bekerült az új alaptantervbe, Az élet kapuja című regénye a kötelezők között szerepel. Az új Nemzeti Alaptanterv részleteit a Magyar Közlönyben olvashatjátok!