A legfrissebb hivatalos élelmiszer-inflációs adat szerint egy év alatt csak 3,4 százalékkal drágult egy átlagos élelmiszerkosár. Néhányan, de inkább többen, mint kevesebben ennél érdemben nagyobb inflációt észlelnek.
A 2020-as bolti adatokból átlagosan 5 százalékos kumulált áremelkedést mutattak ki a láncok, ami nagyjából a mi felmérésünkből is kiderül, de azért a különbségek elég jelentősek lettek.
Vajon mi az oka annak, hogy az emberek mégis ennél a 3-4-5 százaléknál nagyobb inflációt észlelnek?
Négy fontos hatást érdemes megemlíteni:
- Annak emelkedik az ára, amire nagyobb a kereslet.
- Minőség−ár hatás.
- Importált infláció.
- Szezonalitás.
Nézzük meg ezeket sorban!
Természetesen azok drágulnak, amikre szükségünk van:
Az inflációs kimutatások egy adott inflációs kosár alapján készülnek. A piac törvényei szerint, ha valami iránt hirtelen megnő a kereslet, legyen az tartós tej, rizs, étolaj, liszt vagy akár fertőtlenítőszer, akkor abból hiány léphet fel, és ilyenkor a kereskedők, a gyártók árat emelnek. Valójában az inflációs kosár ilyenkor nem változik, a súlyok változatlanok maradnak, vagyis a kosárban kis súllyal maradnak a fenti termékek, de mivel mi éppen ezeket vásároljuk, és ezek ára felment, így nagyobb inflációt észlelünk.
Emelkednek az ingatlan árak is!
Már nem azt vesszük, amit 1-2 évvel ezelőtt!
A következő nagy árkülönbséget leginkább a híradástechnikai cikkeknél vagy az előfizetéseknél lehet tapasztalni. Ezesetben azért vesszük észre a szembetűnő változást, a nagyobb inflációt, mert almát körtével hasonlítunk össze. Ha egy sokkal jobb minőségű tévét szeretnénk venni, mint a korábbi volt, akkor nem a tévéárak emelkedtel, hanem drágább, de jobb tévét vettünk új tévének. Ilyenkor az árak nem hasonlíthatók össze.
Vagy egy másik pédla: a fogyasztók azt veszik észre, hogy nőtt a telefonszámlájuk, de megfeledkeznek arról, hogy abban parkolás és autópálya-matrica is volt az előző hónapokban, de ezt mégis úgy észlelete, hogy a telefonjára költ annyi pénzt. Ez előfordulhat az élelmiszereknél is. Úgy gondolunk, hogy egy járványhelyzetben egészségesebben kell élnünk, és 12 százalékos narancsléről átszokunk a 100 százalékosra, vagy egy jobb minőségű tejre, akkor jóval többet költünk egy liter narancslére vagy egy liter tejre, de nem ugyanazt vettük.