Mikor állítsunk órát?

A nyári időszámítás mindig március utolsó vasárnapján kezdődik, így idén március 31-én vasárnap kell órát állítanunk hajnal 2:00 órakor 3:00 órára, és egészen októberig élvezhetjük. Ugyan legtöbbünknek az elektronikai készülékei automatikusan átállnak, de érdemes feljegyezni a dátumot a nem csak analóg órák használóinak is. A szervezetünknek hozzá kell szoknia az átálláshoz, így előfordulhat az első napokban fáradtabbak leszünk, gyorsabban elfáradunk, vagy ingerlékenyebben reagálunk egyes helyzetekben. Ilyenkor fontos tudni, hogy igen, óraátállítás volt, és egy órával kevesebbet aludtam éjszaka, tehát nem kell aggódni, hogy valami más bajunk lenne.

A nyári időszámítás története – miért kell órát állítanunk?

1784-ben az amerikai diplomata és feltaláló, Benjamin Franklin párizsi nagykövetként dolgozott, ahol először megfogalmazódott az emberben a nyári időszámítás. Párizsban megfigyelte, hogy az emberek inkább este / éjszaka dolgoznak, tevékenykednek, így nem túl költséghatékonyan, de állandóan gyertyát égetnek, ahelyett, hogy kihasználnák a felkelő nap fényét. Felfedezését a Journal of Parisnak is megírta, ahol alapkoncepcióját már ötletekkel is kiegészítette. Franklin azt szerette volna, ha az emberiség a Nappal együtt kelne és feküdne. 

Majdnem 200 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az emberek komolyabban vegyék ezt a tényt, és ehhez az angol William Willett kellett. Az ő ötlete volt az óra előre állítása a nyári hónapokra, amit be is terjesztett az angol parlamentbe, azonban ötletét semmisnek vették. Willett azonban nem hátrált és haláláig minden évben benyújtotta javaslatát, amit a parlament minden évben szintén elutasított.

Talán Willettnek nem járt sikerrel az angoloknál, de 1916-ban, az I. világháború közepén a németek bevezették óraátállítási ötletének rendszerét, hogy a háborús költségek mellett energiát takaríthassanak meg. A németek kellettek ahhoz, hogy a britek is belássák az ötlet hasznosságát, így rá egy hónapra, Nagy Britannia is követte Berlin példáját és minden háborús résztvevő kezdett átállni.

Az Amerikai Egyesült Államok 1918-ban lépett be a háborúba, és ezzel egyidejűleg ők is bevezették a nyári időszámítást, amit eredetileg a háborús időszak után is meg akartak tartani Wilson elnök támogatásával, azonban a többségben vidéki farmerekből álló lakosság már nem örült ennek hírétől. Az új időszámítás miatt mindenki munkája a nap állásától függött, ami zavart okozott a vidéki és városi emberek közötti kapcsolattartásban, így végül a Wilsonnal szemben a törvényhozás nyert.

Háborúk utáni káosz

Az I. világháborúban jól működött az időtakarékos óraátállítás, így szívesen alkalmazták azt a II. világháború idején is. Azonban az Egyesült Államokban teljes káoszhoz vezetett, mikor a háború után visszaálltak a rendes kerékvágásba. A lakosság nem szerette volna elveszni hagyni a munkájukhoz kellő napfényt, így néhány államban és városban megtartották a nyári időszámítási rendszert, ezzel teljes káosz alakult ki az országban.

Az ingázók jártak a legrosszabbul, hiszen különböző időszámítást alkalmaztak a városban, ahol éltek és mást használtak ott, ahol dolgoznak. A lakosságra való tekintettel, ez a kaotikus „minden város saját időszámítással rendelkezik” rendszer nem tartott sokáig. Így jutottunk el a mai időszámításunkhoz, ugyanis 1966-ban az amerikai Kongresszus bevezette a Uniform Time Act-et, ami meghatározta az egységes időrendet. Meghatározták a nyáriidőszámítás kezdetét, és hozzá a pontos időpontot is, hogy mikor állítsuk előre óráinkat, valamint azt is, hogy mikor kell visszaállítani. Természetesen azóta már változott párszor a rendelet, véglegesen a 2007-es változatot fogadjuk el.

Magyarországon véglegesen 1980-ban vezették be a nyári időszámítást, leginkább villamosenergia megtakarítési célokra hivatkozva, illetve, hogy munkaidő után is tudjunk még napfényben programokat csinálni.