A település nevét 1200 körül említették először, Scerii néven, 1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban pedig Zeer néven írták. Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Gyümölcsény nevű erdőnél töltöttek el harmincnégy napot, Árpád és nemesei itt tartottak gyűlést, ahol megállapították országuk törvényeit, szerét ejtették az ország dolgainak. Ennek a gyűlésnek az emlékére nevezték el a helyet Szer-nek. Több történész szerint is Anonymus adatainak történeti értéke kétes, az is lehetséges, hogy a forrás utólagos névmagyarázat csupán. 

Létezik egy másik adatközlés is, mely szerint a honfoglalás idején Ond vezér, illetve fia, Ete vezér itt telepedett meg. Az ifjútól származik a Bár-Kalán nemzetség, akiknek tagjai Ópusztaszeren építették fel monostorukat, amely a jelentős egyházak közé tartozott. Ez abból is kitűnik, hogy sórészesedését a király 1000 kősóban állapította meg.  Károly Róbert tartózkodási helye is itt volt 1318-ban, 1348-ban Sövényháza nevét említik először Suenhaz néven. Ezt a nevet a sövényből készült, tapasztott házairól kaphatta. Sövényháza egészen a török hódoltság végéig virágzó település volt, a XV. században mezővárosként említi egy oklevél.

A hódoltság idején 92 házat írtak össze a faluban, ekkor volt plébánia temploma is, melynek romjai egészen a XX. század elejéig láthatók voltak, a Szer-monostor romjaitól délkeletre, nagyjából 800 méterre, a Kápolnai erdei határszélen. Később a falu teljesen elnéptelenedett, a török hódoltság után pedig kamarai tulajdonba került.  Gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini János Károly özvegye 1803-ban megvásárolta a Mindszent-Algyői uradalmat, ott pedig dohánytermesztésbe kezdett, és dohánykertészeket telepített a birtokra. A környező uradalmi kishaszonbérletekben nagyjából 300-500 tanya volt található 1930-ban, itt több mint ezerötszáz ember élt. Ekkor Sövényháza lakossága Bakssal és Dóccal együtt körülbelül 7000 főt számlált, a területeknek viszont nem volt még falumagja.

Az 1800-as években az elszórtan fekvő tanyák úgynevezett községközpontjában felépült egy kastély, aminek a közelében volt a községháza, tőle egy kilométerre az alsó-pusztaszeri-, vagy a központi major, és mindkettőtől távolabb az 1925-ben épült fel a katolikus templom. A település falumagja felparcellázott telkeken bontakozott ki 1945 után, a környező tanyák lakói az 1970-es évek közepétől kezdtek el tömegesen a faluba költözni. 

Ópuasztaszer nevezetességei, látnivalói

1956 után Nemzeti Történeti Emlékpark kiépítése kezdődött meg a területem, amely mára már több mint 20 000 hektáros területűvé duzzadt. A régi Árpád-emlékmű mellett a legismertebb a Feszty Árpád által festett monumentális körkép, amit 1894-ben festett. A festmény 16 méter magas, 115 méter hosszú, felülete 1725 négyzetméter. A sokak által ismert Feszty-körkép a magyarok felkerekedését mutatja be, a vándorlást, a honfoglalást, a letelepedés mozzanait, középpontba állítva Árpád méltóságteljese alakját.

Ezen kívül itt található még az egykori Pallavicini-kastély, a Szer-monostora (ez egy romkert), valamint a Csillagösvény labirintus is, ami egy tematikus sövénylabirintus és élménypark, illetve itt van a Csete György és Dulánszky Jenő tervezte Erdők temploma, valamint egy turul-szobor is.

Kép forrása: Wikimédia