Tavaly spontán kirándulásként meglátogattuk ezt a környéket, egyáltalán nem bántuk meg, hihetetlen élményben volt részünk! Egy péntek esti sörözgetés közben beszélgettünk erről a helyről, öten voltunk, és közülünk még soha senki nem járt itt. Amikor elköszöntünk, arra jutottunk, hogy mindenképpen el kell mennünk ide, és mivel másnap nem dolgozott senki, kitaláltuk, hogy hajnali 5 órakor találkozunk és indulunk!

Sikerült mindenkinek időben felkelnie és 5 óra 10 perckor el is indultunk Budapestről kalandos utunkra. Egyáltalán nincs messze, és végig tudtunk autópályán menni, persze relatív a „nincs messze” kifejezés, összesen 475 kilométert tettünk meg. 10 óra környékén már meg is érkeztünk, megreggeliztünk és elindultunk felfedezni a Nemzeti Parkot! Elég sok időt töltöttünk el itt, nem mindennapi élményben volt részünk, valóban olyan volt, mintha a Paradicsomba csöppentünk volna.

Délután 4 órakor úgy döntöttünk, hogy induljunk a kijárat felé. Tanakodtunk, hogy mit csináljunk, hiszen spontán út lévén, szállásunk nem volt, felütöttük a térképet, és elindultunk Zengg irányába, ami nagyjából 100 kilométerre volt a tavaktól. Oda is értünk este 6 körül és nagy csodára találtunk szállást magunknak. Már zártuk is be a lakást, és indultunk a tengerpartra, beszélgettünk, naplementéztünk, ittuk a finom koktélokat, másnap szerencsére nagyon jó idő volt, úgyhogy vettünk strandfelszerelést, és egészen délután 4-ig a tengerben voltunk.

Majd elindultunk hazafelé, és 9-kor már otthon is voltunk! Nagyjából 1100 kilométert tettünk meg, pénzben is nagyon jól jöttünk ki, mindenképpen megérte! A következő oldalon elmondom, milyen látványosságok várnak itt rátok! 

A tavak Karlovactól 75 km-re fekszenek. A Mala Kapela és a Plješivica hegyvonulatainak találkozásánál több folyócska fut össze, melyek északról déli irányba robogva egységes tórendszert hoztak létre. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park tizenhat nagyobb és két kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tavát 92 vízesés köti össze. A tavak felszíne összesen 2 km². A Nemzeti Park területe eléri a 200 km²-t (20 000 hektár), amelyből több mint 15 000 hektár erdős terület. A vizek felszíne 215 hektárt tesz ki.

Páratlan szépsége, növény- és állatvilágának gazdagsága miatt ezt a területet már 1949-ben nemzeti parkká nyilvánították. Területén több védett állatfaj él: medve, farkas, vidra, erdei fülesbagoly. 1979-ben a vidék rákerült az UNESCO természeti világörökségi listájára. Az évezredek során a Matica, Rječica és Plitvica folyócskák összegyűlt vize kioldotta a mészkövet és e természeti átalakulások hatására tavak, vízesések, zúgók, források és barlangok tarkította, vadregényes táj alakult ki. A vízesés kőzetének korát 4000 évre becsülik. A terület karsztos vidék, de a kőzet anyaga mésztufa.

A tórendszert két folyó táplálja: a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka, ezek vize itt-ott tóvá duzzad. A víz 636 m tengerszint feletti magasságból 8 km hosszú bonyolult rendszerű tólépcsőzet által 133 m tengerszint feletti magasságba jut. A Plitvički Ljeskovac nevű falu mellett több kis patak egyesül és immár Matica néven futnak a legmagasabban elhelyezkedő, 40 m mély Prošćansko tóba.

Két nagyobb területre osztható:

• felső tavak vidéke: Prošćansko jezero, Ciginovac, Okrugljak, Batinovac, Veliko jezero, Malo jezero, Vir, Galovac, Mihino, Jezerac, Burget, Kozjak.
• alsó tavak vidéke: Milanovac, Gavanovac, Kaluđerovac, Novaković brod – ezek két vízesésbe torkollnak, a Korona és a Plitvice vízesésekbe.

A Park különleges látnivalói a karsztbarlangok, a Nagy-barlang, a Fekete-barlang és a Tónimfa-barlang. A következő oldalon még több kép vár! 

Forrás: Wikipédia