Magyarországon számtalan olyan apró falucskát találhatunk, ahol nagyon kevesen élnek, ilyen például Püspökszentlászló is, ahol összesen negyven ember él, mégis tele van
csodákkal! Ismerkedjünk meg ezzel a vidéki ékszerdobozzal közelebbről!
Kép forrása: Gocsal István, CSÉ
Püspökszentlászló a Kelet-Mecsekben, a Zengő-hegy északi oldalának szűk völgyében található. Közigazgatásilag 1942-től Hosszúhetény része. A piciny faluban összesen 32 telek van, melyeken javarészt eredeti állapotban megőrzött parasztházak láthatók. Az udvarok mindenhol rendezettek, ma már több mint húsz állandó lakója van.
A hagyományos házak nagyon szépen vannak felújítva, melyeket többnyire hétvégi házként használják, illetve sokan a falusi turizmus céljaira. Ezen a környéken magával ragad minket a történelmi hangulat, a természet fantasztikus látványa, éppen ezért kedvelt kirándulóhellyé vált az utóbbi években. A hagyomány úgy tartja, hogy Szent László király ezen a környéken vadászott, amikor is egy vihar elöl menekülnie kellett, és egy barlangban húzódott meg.
A falucskát Hosszúhetény felöl közelíthetjük meg egy elég gyenge minőségű úton. Behajtani csak engedéllyel lehet, a falu határában pedig egy parkolót alakítottak ki. Gyalogtúrákkal megközelíthető más falvak a környéken: Kisújbánya, Magyaregregy, Óbánya, Pécsvárad, Zengővárkony, Zobákpuszta.
- Püspöki kastély és templom. A nyári kastélyt 1797-ben Esterházy László Pál pécsi püspök építtette a falucska végén. Az egykori püspöki nyaralóban tartották házi őrizetben Mindszenty Józsefet 1955. július 17–november 1. között. Később itt volt rab Grősz József érsek is. Az egyházi tulajdonban lévő kiemelkedő műemléki épületegyüttes 2015-ben visszanyerte eredeti formáját. A felújítás eredményeképpen látogatóközpont és zarándokszállás épült. Megújult a kápolna, és a kastély turisták számára is látogatható.
- A kastély melletti arborétum a látogatók előtt is nyitva áll. Esterházy Pál László alapította és utódja, Hetyey Sámuel (a közeli Hetyey-forrás névadója) továbbfejlesztette: összesen 84-féle különleges fa- és cserjefaj népesíti be a világ minden részéről, némelyikük több száz éves. A 20. század elején Zichy Gyula pécsi püspök az arborétum mellett vadasparkot is létesített dél-európai dámszarvasokkal, ezeket azonban az első világháború után a megszálló katonák elpusztították. (A déli demarkációs vonal a közelben húzódott.)
- A kastély mögötti dombon álló Szent László-szobor.
- A jezsuita rendi Vácz Jenő atya alapította Életrendezés Háza.
- A húsvéti bárányles népszokás keresztje a Zengő oldalában.
- Feltárt üvegfújó kemencék a közelben (a pusztabányai vadászháznál)
- A tréfa szerint Püspökszentlászlón csak egyik oldalon sütik a palacsintát. Aki már járt Püspökszentlászlón, könnyen megérti a tréfát: a meredek völgyoldal miatt a falu egyetlen utcájának csak az egyik, az északi oldalán állnak házak, ezért csak azon az „oldalon” sütnek palacsintát.
Forrás: Wikipédia