Elfeledett karácsonyi étkezési szokások

Ha karácsonyi menü, akkor a halászlé, káposzta, bejgli triásza a válasz napjainkban, de a hagyományok szerint nem mindig volt ám ez így. Ne árulok el nagy titkot, hogy a nagy napon, Betlehemben sem volt terülj, terülj asztalkám. A hagyományok szerint 24-én böjt és dologtiltó nap, ez azt jelentette, hogy aznap csak főzni, sütni és takarítani volt szabad, napközben kenyeret és vizet fogyasztottak az emberek, és az esti vacsora is szerényebb volt, hús nélkül. Ez egészen az éjféli szentmise végéig tartott.  Ezzel szemben a másnapi karácsonyi vacsora igen bőséges étkezést jelentett. Mit fogyasztottak ilyenkor? Kenyeret, kalácsot, bőséget adó lencsét, babot és mákos ételeket. A vacsorát mézes ostyával indították, minden ételnek fontos jelentése volt, a kenyér fogyasztásától remélték, hogy egész évben jut majd belőle az asztalra. Az ételek száma és sorrendje is kötött volt.

Elfeledett karácsonyi szokások: az ostyahordás

A karácsonyi asztalnál nagy jelentősége volt az ostyának, almának és a méznek. Ezért karácsony előtt az iskolás gyerekek hordták szét a családoknak az ostyát.

Elfeledett karácsonyi szokások az étkezéshez kapcsolódva

Amellett, hogy fontos volt a mit eszünk kérdés, legalább ennyire meghatározó volt a hogyan is. Az asszonyoknak tilos volt a vacsora végéig felállni az asztaltól, különben „nem ül majd jól a kotlós tyúk a következő évben”. Tilos volt az asztalra könyökölni, aki ezt megszegte, az kelésekkel és csirkéi „nyomorultságával” számolhatott. Fontos szerepe volt a terítésnek, különösen az abrosznak. A paraszti asztalon általában nem kapott helyet abrosz, na de karácsonykor nem is akármilyen került fel: fehér abroszt terítettek, ami következő évben vető- vagy sütőabroszként szolgált, bőséges termést vagy tápláló kenyeret adva.

A következő oldalon még több régi, elfeledett karácsonyi szokást mutatunk, lapozz egyet! 

Forrás: Kép Fortepan, Adományozó: Lissák Tivadar, Képszám: 72009