Radu Banciu a B1 TV show-manje, heti műsorában többek közt értékelte a vasárnapi referendumot is. A műsorvezető szerint tulajdonképpen a magyar is migránsnép, amelynek nincs mit keresnie Európában, mert nem európai nép és a nyelve sem európai nyelv.

 „Orbán úr, tudja meg, hogy Románomániának is jobb lenne magyarok nélkül. Erdélynek különösen jó lenne magyarok nélkül” (...) „Az arabok Szíriában és Palesztinában, önök Magyarországon, mi itt, rendben?” - vázolta megoldási javaslatát Banciu, majd még hozzábiggyesztette a Ceausescu-érából is jól ismert faék egyszerűségű magyar gyűlölő szólamot: „Az itteni magyarok, ha annyira magyarnak tartják magukat és annyira románellenesek, akkor menjenek Magyarországra.”

A tévést az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt is feljelentette a médiahatóságnál. Ha Banciut elmeszelik, nem az első bírsága lesz uszításért. Egy tavaly decemberi adásban előadott kirohanása miatt tavasszal 50 ezer lejes bírságot szabott ki az Országos Audovizuális tanács.  Akkor az erdélyi HVIM-esek elleni terrorvád adott ürügyet a magyarellenes őrjöngésre. Banciu többek között azt mondta: „Ez is egyfajta ISIS, csak kisebb léptékben, mert mindenki a saját fajtájához húz. A magyar teljes valójában szélsőséges. Egy magyar se állíthatja, hogy ez nincs a génjeiben. Ha aktiválódik a gén, a magyar szélsőségessé válik."

A magyarok 895-ös honfoglalásukkor – a kora középkori krónikások és a legutóbbi bodrog-alsóbűi régészeti felfedezések szerint – a Kárpát-medencében találtak egy magyar nyelvet beszélő népet, ők a székelyek, akik ma Erdély keleti részén élnek. A magyarok fokozatosan megszállták Erdély egyes részeit. Gyula,Szent István nagybátyja már Erdély vezetője volt, így már a Magyar Királyságba olvasztás előtt is magyar fennhatóság alatt volt.

Erdély 1003-ban a Magyar Királyság részévé vált. Az országrészt a király helytartója, az erdélyi vajda irányította. A 13. századtól alakult ki Erdély fő népcsoportjainak történelmi elkülönülése magyarokra, székelyekre, szászokra és románokra. Az utóbbiakat akkor vlachoknak (oláhoknak) nevezték, és a megtelepedésükre vonatkozó első hivatkozások a 13. század elejéről származnak. 1526-ban a törökökkel vívott mohácsi csata után a Magyar Királyság szétesett. Ezután Erdély névleges török fennhatóság alatt, de gyakorlatilag önálló államként létezett.

1918 után, egy államilag irányított folyamat részeként a Kárpátokon túlról érkező románok telepedtek le nagy számban. Ennek egyik oka, hogy sok (főleg értelmiségi, hivatalnoki) állás üresedett meg a magyarok anyaországba való áttelepülésével, és a román állam sem szívesen foglalkoztatott az új közigazgatásban magyarokat. Másrészt a térség gazdaságilag jobb helyzetben volt, mint Románia többi része, így magasabb életszínvonallal kecsegtetett az áttelepülés. Ennek tükrében nem tudom, kinek kéne távoznia a térségből…