A város fennállása alatt megérezte a mongol sereg erejét, büszkén védte az országot a török hadaktól és az ország függetlenségének kivívásában is kulcsfontosságú szerepe volt. Az alábbiakban Szeged öröksége előtt tisztelgünk.

Szeged történelme

A város történelme sokkal messzebbre nyúlik vissza, mint sokan gondolnák. Példának már Attila hun király is a környékén állomásozott, később pedig a mongol seregek rombolták porig a várost. Magyarország elhelyezkedése miatt taktikai jelentőségű pontnak számított a történelem során Európában, aminek Szeged fontos részét képezte. Nem csoda tehát, hogy olyan sok „kalandot” kellett átélnie a déli országrész ezen városának.

A magyar királyok

Szeged legrégebbi említésére egy 1183-as dokumentumában találtak rá. A településnek IV. Béla adott városi rangot, letéve ezzel a környék egyik legfontosabb kereskedelmi csomópontjának alapjai. Kereskedelmi jelentősége csúcspontját I. Lajos király idején érte el.

A törökök

A XV. század vége felé a törökök egyre közelebb és közelebb nyomultak Szeged városához, a déli országhatár közelében. Nem volt kérdéses, hogy Szeged kulcsfontosságú szerepet tölt majd be a kontinens védelmében, ezért Zsigmond király várfalakat húzott fel a város köré. Nem sokkal később, 1498-ban Szeged szabad királyi városi rangot kapott.

Azonban sajnos egy fal nem volt elég a törökök megállításához. Az ellenséges csapatok 1526-ban kifosztották a várost, két évtizeddel később pedig visszatértek és elfoglalták azt.

Élet a törökök után

Szeged 1686-ban hosszú évtizedek után először lélegezhetett fel, amikor is a törököket végre sikerült kiűzni a városból. Nem sokkal később, a XVIII. század elején visszakapta szabad királyi városi rangját, és kezdetét vette a város történelmének egyik legfontosabb kulturális, tudományos és gazdasági fellendülést hozó időszaka. A felvilágosodás ellenére ezekben az időkben történt Szegesen az ország legtöbb boszorkányégetése.

Szeged és a forradalom

Szeged az 1848-as események egyik legfontosabb szereplője volt, és habár a szabadságharc végül kudarcba fulladt, és a város komoly büntetésben részesült, sikerült talpon maradnia. Sajnos ezt a rendíthetetlenségét a Tisza 1879-ben megdöntötte, amikor a folyó a földdel tette egyenlővé a várost. Nem első újjáépülését követően hatalmas utcák és látványos városi helyszínek jöhettek létre, amelyeket a mai napig láthatunk Szegeden.

Az első világháborút követően Szeged sokat veszített jelentőségéből, a déli országrész java ugyanis Horvátország és Románia kezébe került. A következő világháborúban szintén sötét időket volt kénytelen megélni, de az azt követő évtizedek során az ország egyik legnevesebb egyetemvárosává nőtte ki magát, ahová legalább annyi turista érkezik minden évben, mint hallgató.