Régészek tárták fel Szent Gellért egykori lakhelyét

Az ELTE szakemberei és a régész csoport többek között egy izgalmas sziklaüreget tártak fel, amely elmondásuk szerint a magyar történelem első ismert vértanújának lehetett a lakhelye, Szent Gellért velencei bencés szerzetesnek még a bakony-béli remetéskedésének idejéről. Erről a kijelentésről az előkerült fém és kerámia leletanyagok árulkodnak, azonban az üreg és az egykoron a szomszédságában álló kápolna, amely a feltárás szerint vélhetően hozzákapcsolódott, használatának pontos részletei még nem ismertek. A talált lelelet egyértelműen alátámasztják a középkori eredetét és az Árpád-kori használatát.

A feltárt monostort Szent István alapította

A kutatás során szintén feltárt bencés monostort, amely 1 kilométernyire, Szentkúti ásatás során tárult fel 2016-ban. Akkor egy nagyobb üreget tártak fel, amely egy 12-14. századi, kőből épült kápolna omladékaként állhat helyet. A szakemberek megállapították, hogy a feltárás során a bencés monostor egykori Szűz Mária-kápolnáját találták meg, amit Szent Gellért sziklája felett talált oklevéllel meg is erősítettek.

1018-ban Szent István alapította a bakonybéli bencés monostort, amelyben Gizella királyné is a segítségére volt.

Szent Gellért bakonybéli látogatása

Azt már tudhatjuk hátrahagyott életrajzából a velencei származású Szent Gellértnek, hogy 1023-tól, megérkezésének évétől kezdve hét évet töltött a bakonybéli erdőkben remeteként, ahonnan Szent István király a marosvári püspökség élére szólította és később 106-ben a Gellért-hegyen mártírhalált halt.

Ebből kifolyólag mondhatjuk biztosra, hogy az oklevélben is említett szikla, az egykori lakhelyéül szolgálhatott a bakonybélben remeteként élő Szent Gellértnek. A régészeti ásatás a BTK szervezésében, Nagy Szabolcs Balázs ásatásvezető régész irányításával, a Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi természettudományi múzeumi részlegének szakmai segítségével zajlott.