A Tátika-vár Zalaszántó közelében helyezkedik el, feltehetően hazánk egyik legkorábban épült magánvára. Mostani cikkünkből kiderül, miért nem érdemes kihagynod ezt a helyet sem bakancslistádról!
A Keszthelyi-fennsík egyik bazaltcsúcsa ad otthont a ma már romos Tátika-várnak, mely 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak a részét képezi. Amennyiben A Balatonnál kirándulunk, érdemes ide is ellátogatnunk, hiszen rendkívül érdekes története van, arról nem is beszélve, hogy viszonylag könnyedén megközelíthető túraútvonalak segítségével! Nem csak emiatt kedvelt kirándulóhely, ugyanis az innen nyíló panoráma is képes a legtöbb embert elvarázsolni.
Merre található meg pontosan a Tátika-vár?
A Balatontól északnyugati irányban, Zalaszántó közelében helyezkedik el, ahol a Keszthelyi-fennsík bazalthegyén kell majd keresnünk, 413 méter magasan.
A nevéhez érdekes történet kapcsolható, ugyanis azt feltehetőleg egy Tádenka vagy Tadeuka nevű birtokosról kaphatta. Az illető a Kaplony nembeli Jánostól kaphatta meg Szántó falu birtokát – ráadásul még a tatárjárás előtt megépítette várát. Mégis, több csavarral is találkozhatunk a vár történetében – ugyanis ma már egyáltalán nem ezt láthatjuk kirándulásaink során. A Tátika-várat a Balaton vidékének egyik legrégebbi várainak egyikeként tartják számon.
Mi történt az eredeti várral?
A története egy korábban emelt Alsó-Tátika várral kezdődik – ezt kobozta el az Árpád-házi IV. Béla 1248-ban a Tátika nemzetségtől. Már ez a vár is a Várhegy egyik kiugró meredélyén volt megtalálható. Az elkobzásnak az oka az volt, hogy a nemzetség egyik tagja feldúlta a közelben található falut, ahol a veszprémi püspök kúriája is állott – a döntés értelmében pedig ez a püspök kapta meg kártérítés végett a várat. A püspök, Zlaudius ugyanakkor nem tartotta ezt biztonságosnak, így egy új kővárat emeltetett 1262-ben. Itt is hunyt el. Ezután kapzsi rokonsága kaparintotta meg az építményt, melyet csak később kapott vissza az egyházmegye.